feria quarta prox. p. f. b. Margarethe virg. et mart. Lajos király az erdélyi káptalanhoz. Minthogy ő figyelemmel lévén híveinek: Naghlwche-i Doczy Ferencnek, a királyi cubiculariusok mesterének és Haghmas-i Miklós erdélyi alvajdának, elsősorban a szent koronával, majd a királlyal szemben tanúsított hűséges szolgálataira, Vezend-i Elek nemesnek az Erdély területén akárhol található összes javait, amelyek amiatt, hogy a nevezett Elek, megfeledkezvén az isteni és emberi törvényről, nem átallotta rokonát: Vezend-i Jánost, Küküllő megye alispánját nyomorultul megölni s így javai az ország régi jogszokása szerint a királyra háramlottak, e javakat azok minden tartozékával egyetemben a nevezett Naghlwche-i Doczy Ferencnek meg Haghmas-i Miklósnak és általuk Nicolao et Ladislao - ipsius Francisci Doczy, ac altero Ladislao et Johanni - dicti Nicolai Haghmasy filiis és örököseiknek adta és be akarja őket ama javak tulajdonába vezettetni, azért meghagyja a káptalannak, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében Benedictus Swlyok, aut Nicolaus Haranglaby, sive Georgius de eadem, neve Marcus Darlassy, nam Thomas de Galthew, namque Gregorius de Herepe, sin Gaspar de Machkas, sive Martinus Forro de eadem mint vajdai ember szálljon ki a nevezett Wezendy Eleknek összes birtokjavaihoz és egybehíván azok szomszédait és határbirtokosait, vezesse be ama javakba az említett Doczy Ferencet és Haghmasy Miklóst meg a többi fentnevezettet, királyi adomány címén, az esetleges ellenmondókat velük szemben az erdélyi vajda elé idézve. Eredeti, papír. Zárlatán pecsét töredékei. Régi jelzete: Centuria Y 71.– Regeszta forrása: OL regeszta LAJOS 2 KIRÁLY