Ulászló király a kolozsmonostori konventhez. Mivel ő figyelembe véve Bethlen MIklósnak a Szentkoronával és vele szemben tanusított hűséges szolgálatait, az erdélyi Fehér megyében fekvő Marthonfalwa, Horthobag és Gezeth birtokokban lévő birtokrészeket, amelyek tulajdonában voltak - Bethlen Miklós állítása szerint - régtől fogva már ősei is, békén élvezi ő maga is, azonkívül minden királyi jogát, amely őt ezekben a birtokrészekben bármi címen megillette, a bennük lévő minden haszonvétellel együtt a nevezett Betlen-i MIklósnak, továbbá János nevű fiának és Erzsébet nevű leányának adta örök tulajdonként, amennyiben azok a birtokrészek nem tartoznak valamely királyi vagy királynéi birtokhoz, és be akarja őket azok tulajdonába és a bennük lévő királyi jogba vezettetni, azért meghagyja a konventnek, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében Petrus de Syle, vel Johannes Forro, aut Martinus similiter Forro, sin Osvaldus de Syle, seu Sigismundus de eadem Syle mint királyi ember szálljon ki a nevezett birtokrészekhez a bennük lévő királyi joghoz és a szomszédok és határbirtokosok meghívása mellett vezesse be azokba a nevezett Bethlen Miklóst és fiát: Jánost, meg leányát: Erzsébetet és utódaikat a királyi adomány címén, az esetleges ellenmondókat pedig idézze meg az exponensekkel szemben az erdélyi vajda ítélőszéke elé. - Hátlapján executio felj.és reláció fogalmazvány - Papír - Zárlatán pecsét töredékeivel ULÁSZLÓ 2 KIRÁLY