Torde. quintodecimo die congregationis nostre: in octavis festi pasce Domini. Lajos király a kolosmonostori konventhez. Rendelkezése szerint néhány bárója: így a zágrábi püspök (név nincs) és Zech-i Miklós horvátországi bán vezetésével, 1377. április 5-én (in octavis festi pasce Domini) az erdélyi nemesség számára Tordán congregatio generalist tartatott, amelyen Teremy Ponya fia Mihály mester azt a bejelentést tette, hogy 1375-ben, aratás idején Zengel-i János embereivel a nevezett Mihály mesternek Bodon birtokához tartozó Rakathyas nevű birtokrészéhez jőve, az ottan termett egész gabonát elvitette vagy felégette és az exponensnek ott talált jobbágyait súlyosan megsebesítette, miáltal 200 forintnyi kárt okozott neki. Erre a jelenlévő Zengel-i János azt válaszolta, hogy az ő Zakaltelke birtokához tartozó Rakathyas nevű földről 25 kereszt (capetia) gabonát elvitetett ugyan, de az megillette őt mint az azon földről neki járó tized, de a nevezett Mihály mester földjéről ő semmiféle gabonát nem vitetett el, sem fel nem égetett, jobbágyait sem sebesítette meg. Mikor a nevezett bárók megkérdezték a feleket, hogy mi címen birtokolják az említett Rakathyas nevű földet, Ponya fia, Mihály azt válaszolta, hogy az a föld az ő Bodon nevű birtokának határain belül fekszik és azt régtől fogva az ő jobbágyai művelték, amint ezt az összes szomszédok tudják. Evvel szemben Zengyel János azt válaszolta, hogy a nevezett Rakathyas nevű föld nem Ponya fia Mihálynak Bodon nevű birtoka határain belül fekszik, hanem az ő Zakal nevű birtoka határain belül és földesúri jog címén arról a tizedeket mindig ő kapta. Mivel így a bárók a két birtok határainak a pontos megjelölése nélkül nem tudtak az ügyben dönteni, azért László, erdélyi vajdával és Bebek Györggyel, Erzsébet királyné tárnokmesterével, továbbá a jelelévő szolgabírákkal és esküdt ülnökökkel úgy határoztak, hogy a királyi ember a konvent testimoniumának a jelenlétében április 8-án (feria quarta proxime ventura) szálljon ki a nevezett Bodon és Zakal birtokokhoz és egybehíván azok szomszédait, először Bodon birtokot határolják el Ponya fia Mihály útmutatása mellett Zengel Jánosnak Zakal nevű birtokától, majd Zakal birtokot határolják el Zengel Jánosnak az útmutatása mellett Mihálynak Badon nevű birtokától, és ha a határjelekben megegyeznek, hagyják meg mindegyiknek a maga részét örök tulajdonul; ha ellenben vitás terület marad fenn közöttük, akkor azt a vitás részt vagy részeket értékeljék fel és mérjék fel királyi mértékkel, más becsületes emberek segítségét is igénybe véve. Azért a bárók meghagyják a konventnek, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében Stephanus filius Petri de Zantho, mint a bárók által külön kiküldött ember szálljon ki a megjelölt feria quartan az említett két birtokhoz és hajtsa végre a fenti rendelkezéseket. Majd kérdezzék meg a megjelent szomszédoktól és határbirtokosoktól, hogy a nevezett Rakathyas nevű földet Mihálynak Bodon-i vagy Zengel-i Jánosnak Zakal-i jobbágyai művelték-e eddig; ki kapta abból földesúri jog címén a tizedeket és melyik fél volt és van jelenleg annak a vitás területnek a birtokában. Átírta 1377. május 3. a kolosmonostori konvent. – Regeszta forrása: OL regeszta LAJOS 1 KIRÁLY