in die festi Sancti regis Stephani. Az egri káptalan jelenti, hogy kanonoktársuk és jegyzőjük: György mester, akit a minap küldtek ki a Heveswyvar megyei, a Tisza mellett fekvő Zeuleus birtok ügyében történt megegyezés végrehajtásának a meghallgatására, amely birtokból Miklós egri püspök és vicariusa előtt Zenthemruh-i Lóránd özvegye, Antal fiának: Tamásnak a leánya: Venys a leánynegyedet kérte Antal fia: Tamás fiától: János comestől és ennek a fiától: Tamástól és amely birtok miatt per folyt Venys úrnő és Tamás között, meg János comes 4 fia: Gergely, Simon, László és Mihály között, augusztus 12-én kiszállt Zeuleus birtokhoz és visszatérve onnan a felek: Lóránd fia Imre, Venys úrnő fia és procuratora, János fia: Tamás és Zelemér-i János fia: Péter társaságában, aki rokonait: Simont, Lászlót és Mihályt is képviselte, jelentette, hogy az adott terminuskor jó emberek, főleg: Chereukus János comes, Zalouk-i Lóránd fia: András, Chehrhy Chamaz fia: Chanko és az Abad-i officialis: Symon mester közbenjöttével úgy egyeztek meg a Venys úrnő részére a Zeuleus, Igaar, Prilosa, Gyamantelke és Petri nevezetű birtokokból járó leánynegyede felől, hogy Imre édesanyja nevében lemondott az édesanyját Igarban megillető birtokrészről Tamás, Gergely és Mihály javára, viszont Tamás és Péter a többi rokonok nevében is átadták Venys úrnőnek Zeuleus birtok hatodrészét annak minden tartozékával és a Boldogságos Szűzről elnevezett egyház kegyuraságával, továbbá Gyamantelke felét, és Petri negyedrészét, vagyis János fiainak Petriben lévő birtokrészeinek a felét. A telkeket úgy osztották meg, hogy egy telek in platea ipsius ville Zeuleus, amely északra fekszik in utraque linea ipsius platee a Zeuleuson lakó Balázs fia: Jakab hospes házától és a másik oldalról határos Balugh ”dictus” János kúriájával, Venys részére jutott, aki viszont megengedte fiával együtt, hogy János fiai a Zeuleus folyó körül elterülő földeken versus plagam meridionalem egészen a Peterspanreve nevezetű révig falut létesítsenek és azt új hospesekkel benépesítsék. A szántóföldeket és réteket még közös használatra hagyták.átírta: 1361. március 23. egri káptalan. - Regeszta forrása: OL regeszta EGRI KÁPTALAN