Visegrád. duodecimo die termini prenotati (in octavis f. b. Jacobi ap.) 1369. Szécsi Miklós országbíró a Tolkaji Márton fia László által Mérey István fiai: János és Péter és Jakab fia Miklós ellen Tolkaj birtokból történt kizárása miatt indított perben átírva tartalmilag a fehérvári káptalan 1340. június1-jén, a zalai konvent 1366. március 9. után, László nádor 1368. május 30-án, a fehérvári keresztesek konventje 1368. szeptember 3-án és 1368. szeptember 6-án kelt okleveleit meghagyja a somogyi konventnek, hogy Tolkaj birtokot ossza meg a peres felek között. Eredeti, hártyán, hátlapján pecsét nyoma. - Regeszta forrása: OL regeszta (Fekete Nagy) (12. die oct. Jacobi) Wyssegrad. Zeech-i Miklós comes országbíró a somogyi konventhez. Tolke-i Márton fia: László húsvét nyolcadán (ápr. 8.) néhai Bubeek István országbíró előtt Meree-i István fiai: János és Péter, valamint Jakab fia: Miklós ellenében bemutatta a zalai konvent idézőlevelét. Eszerint László panaszt tett a királynál Mere-i István fiai: János és Péter, Deseu fia: Miklós és Jakab fia: Miklós ellen, hogy őt Tolke-i birtokrészéből hatalmasul kizárták, s szeretne abba ismét bevezetődni; a király tehát megparancsolta a konventnek, hogy küldje ki megbízottját, akinek - valamint a szomszédoknak - a jelenlétében végezze el az iktatást, az ellentmondókat, így nevezetesen (signanter) a Mere-i nemeseket, idézzék a királyi jelenlét elé. - A konvent kiküldte tagjai közül János fratert, akivel Balogd(-i) János királyi ember Oculi vasárnap után következő hétfőn (márc. 5.) kiszállt a Tolke-i birtokrészre, ahol az iktatásnak Meree-i István fiai: János és Péter, valamint Jakab fia: Miklós ellentmondtak, ezért húsvét nyolcadára (ápr. 8.) megidézték őket a királyi jelenlét elé, hogy feleljenek a birtokból való kizárás és ellentmondásuk miatt. - Ekkor Péter és Miklós személyesen jelent meg, Jánost pedig fia: Lelek képviselte a somogyi konvent levelével, s azt válaszolták, hogy Lászlót nem zárták ki birtokrészéből, mert az a birtokrész, amelybe László be akarta magát iktattatni - más Tolke-i birtokrészekkel együtt őket illeti, de az erre vonatkozó okleveleket csak az országbíró által kijelölendő későbbi időpontban tudják bemutatni. István comes a törvényszéken ülő nemesekkel ezek bemutatására Jakab-nap nyolcadát (aug. 1.) jelölte ki. Közben István comes meghalt, s az országbíróságot Zeech-i Miklós kapta, így a felperes már neki mutatta be két oklevelét: a fehérvári káptalan 1340. május 25-én kelt privilégiumát (lásd Borsa SMM 23. [1992] 17/32 sz.), amely átírta a káptalannak 1266. május 24-i kelt másik privilégiumát (lásd Borsa SMM 23. [1992] 6/3 sz.), valamint a somogyi konvent 1330. január 13-án kelt, zárt alakban Károly királyhoz intézett levelét (lásd Borsa SMM 23. [1992] 14/25sz.) majd kérte, hogy a másik fél is mutassa be bizonyítékait. - István fiai és Jakab fia: Miklós személyesen megjelenvén két felbontott (abcisas) levelet mutattak be: László opuliai herceg, nádor 1368. május 30-án és a fehérvári keresztes konventnek 1368. szeptember 3-án kelt oklevelét (lásd Borsa SMM 24. [1993] 9/73 és Borsa SMM 24. [1993] 10/77 sz.). - Ezekkel az oklevelekkel szemben Márton fia: László bemutatta a fehérvári keresztesek konventjének 1368. szeptember 6-án kelt pátens oklevelét (lásd Borsa SMM 24. [1993] 10/78 sz.), majd igazságot (iuris equitatem) kért. Az oklevelek bemutatása és átolvasása után, minthogy a felperes az alperesekkel e birtokrészek és azok osztálya miatt perben sose volt, a felperes pedig azt állítja, hogy ő Mere-i Sándor fiának: Lászlónak az utóda és eddig semmiféle viszálya birtoka miatt az alperesekkel nem volt, az országbíró a vele ülésező bárókkal és nemesekkel úgy ítél, hogy a kijelölt királyi emberek egyike és a konvent tanúbizonysága Kisasszony napján (szept. 8.) szálljon ki a felperes volt és az osztály során neki jutott birtokrészre, ahol a szomszédok és határosok, valamint a felek vagy ügyvédjeik jelenlétében Lászlót a királyi ember iktassa be birtokrészébe, s állapítsa meg, hogy mennyi volt az értéke annak a szénának, amelyet az alperesek az általuk elfoglalt részről lekaszáltattak és elvitettek, vagy adják azt vissza a felperesnek nem véve figyelembe sem a felek, sem mások ellentmondását. Ha István fiai és Jakab fia: Miklós úgy találják, hogy az osztály során az ő részükből jutott Deseu fiának: Miklósnak, úgy bármikor bíróságnál eljárhatnak (iuridice prosequendi) annak érdekében, s esetleg köztük függőben levő per sem lehet akadály. - A felsorolt királyi emberek: Nicolaus filius Ladislai de Juta (vakarásra írva, a továbbiak pedig áthúzva) filius Demetri de Gyanth aut Blasius filius Pauli de Inakod sive Andreas filius Thome de eadem an Stephanus dictus Nylas de Elya pro parte predicti actoris, item Jacobus de Zomuyn vel Johannes de Tordas aut Paulus de dicta Zomuyn sin Petrus filius Mychaelis de Sancto Syxto pro parte in causam attractorum. - A hátlapon: Homo regius Nicolaus filius Ladislai de Juta. - Hártyán, zárópecsét nyomával. (Mérey cs. lt. 67. sz. - No 10 et 8D.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Borsa Iván): SMM 24 (1993) 11-12/79. SZÉCSI MIKLÓS ORSZÁGBÍRÓ