Fond: MKA, Acta publica (Q 309)
Search inHU-MNL-DLKINL > MKAAPQ309 >>
Charter: 13287
Date: 1439-01-08
Abstract: Albert király Gömörmegye összes nemeseihez. Az ő, a királyné és az országnagyok tudomására jutott, hogy az a Frigyes herceg, aki a gömörmegyei Gewde várát uralja, jelenleg a hűtlen lengyelek között tartozkodik, akik már többször megtámadták az ország határmegyéit, különösen a Szepességet; hogy tehát ez a Frigyes herceg a lengyelek szövetségében az említett Gewde várából meg ne támadhassa és ne pusztithassa az ország területét, megyhagyta Serke Lóránd fiának: Györgynek, hogy bármi módon is keritse kezébe azt a várat. Azért, ha a nevezett György felszólitja őket, valamennyien ”universi universaliter et singuli singulariter per singula capita” lovas és gyalog embereikkel vonuljanak a vár elfoglalására. A szöveg alatt pecsét nyomai. A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: de propria commissione domine regine ac prelat. et bar, vicoriorum Herrico f. wayuode de Thamasy magistro e. referente. - Regeszta forrása: OL regeszta. ALBERT KIRÁLY
Charter: 13326
Date: 1439-03-11
Abstract: Talloucz-i Mathko dalmát, horvát, szlavon bán bizonyítja, hogy midőn márc. 9-én Kőrösön nemeseivel ülést tartott, azok panaszolták, hogy az előbbi magyar királyoktól és bánjaiktól azt a kiváltságot élvezték, hogy a bánok pecsétjeinek az őreit ”prothonotarios seu sigillorum conservatores” ők választották, de nemrég a bánok maguk választották pecsétjeik őreit, amiből több visszaélés és az egyes nemeseknek sok káruk származott, azért kérték a bántól mint a király helyettesétől a régi állapot visszaállítását. A bán tehát úgy rendelkezett, hogy ezután ismét a nemesek maguk válasszák a pecsétőröket és ha azok valamiben vétkeseknek bizonyulnak, le is tehessék őket.– Regeszta forrása: OL regeszta TALLÓCI MATKÓ DALMÁT BÁNTALLÓCI MATKÓ HORVÁT BÁNTALLÓCI MATKÓ SZLAVÓN BÁN
Charter: 13555
Date: 1440-06-17
Abstract: Ulászló király /:Rex Polonie, -electus regni Hungarie etc. :/ Zmolnokbanya bányaváros polgárságához. Bár egyébként ő szokott gondoskodni alattvalói jólétéről, most a fenyegető török veszedelem miatt, különösen hogy Nándorfehérvárt - castrum nostrum Nandoralbense - a törökök mind szárazon mind vizen ostrom alá fogták és más magyarországi végvárak megszállására is készülnek, hozzájuk is fordul segítségért, hogy ellen tudjon állani ennek a mindenkit érintő veszedelemnek, amint a vele tanácskozó országnagyokkal megbeszélte, első sorban a szabad királyi városokhoz fordul. Rájuk arányosan 400 arany forint esik; kéri tehát, hogy ezt az összeget minél előbb szolgáltassák át Zeniche-i Frankonak vagy megbízottainak; senki ne vonja ki magát a fizetés alól, mert szükség esetén más eszközökkel hajtja be azt rajtuk. A szöveg alatt jobbra: Ad mandatum domini regis Johannes de Koneczpole, regni Polonie cancellarius. A szöveg alatt pecsét töredékei.– Regeszta forrása: OL regeszta ULÁSZLÓ 3 LENGYEL KIRÁLY
Charter: 13595
Date: 1440-11-27
Abstract: Starhemberg Ruedger bizonyítja, hogy Frigyes római szentbirodalmi király egy megbeszélést hívott egybe részben Erzsébet magyar királyné és a Sand Jorgen-i és Posing-i /: Szentgyörgy-i és Bozyn-i:/ György és Imre grófok, részben Starhemberg Reudger és familiárisa: Streuhlein Pongrác között, melynek alapján Starhemberg Ruedger kötelezi magát, hogy az ott történt megállapodást hűségesen fogja teljesíteni. A saját függő pecsétje mellé még Frigyes király udvari marsalljának: Ungnad-i Jánosnak a pecsétjét és odafüggesztette az oklevél alá. Mindkét függőpecsét hiányzik.– Regeszta forrása: OL regeszta STARHEMBERG RUEDGER MAGÁN
Charter: 13622
Date: 1441-04-29
Abstract: Ulászló király missilis levele Kanysa-i László özvegyéhez. Amint már előbb is írta neki, most is felszólítja, hogy minél előbb küldjön ki hadinépet a lengyel kancellár: Konyeczpole-i János kíséretére és biztosítására, aki visszatérőben van a római szentbirodalmi királytól, hogy őt biztonságosan kísérjék Kysmarton városából Kewzeg váráig illetőleg városáig, ahonnan majd a király maga fog a megfelelő kíséretről gondoskodni. - Záró pecsét nyomaival. - A szöveg élén jobbra: Commissio propria domini regis. - Kelt: In obsidione castri Wgod.– Regeszta forrása: OL regeszta ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY
Charter: 13644
Date: 1441-09-09
Abstract: Ulászló király bizonyítja, hogy Erzsébet királyné ajánlatára, hogy megbízottjaik üljenek össze tárgyalásra, hogy megbeszéljék a Magyarország békéjét és javát szolgáló összes kérdéseket és létrehozzák kettejük közt a békét, maga is kijelölte teljhatalmú megbízottait, mégpedig reverendos in Christo patres dominos Simonem episcopum Agriensem, nostre majestatis summum cancellarium, Petrum episcopum Chanadiensem item magnificos viros Michaelem Jakch de Kwsal, pridem wayvodam Transsilvanensem, Georgium de Rozgon judicem curie nostre et comitem Posoniensem, Stephanum de Bathor alias judicem curie regie, Vincentium de Schamotuli castellanum nostrum Vyssegradiensem et Rupertum de Taar, comitem Hevesiensem, felhatalmazva őket együttesen vagy nagyobb részükben, vagy a többiek akadályoztatása esetén Simon egri püspököt, Jakch Mihályt és Bathor-i István comest, hogy felkeressék Erzsébet királynét és tanácsosait és megtárgyaljanak velük minden kérdést, amely a béke érdekében szükséges és biztosította őket, hogy bármit határoznak, ahhoz hozzájárulását fogja adni. - Az eredetiben az oklevél élén jobbra: Commissio propria domini regis; a szöveg alatt: W. rex manu propria.– Regeszta forrása: OL regeszta ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY
Charter: 13644
Date: 1441-09-10
Abstract: A Budán összegyűlt országnagyok es nemesek ”totum corpus regni Hungarie representantes” bizonyítják, hogy mivel Ulászló király az Erzsébet királynéval való tárgyalásra megnevezte teljhatalmú megbízottait, név szerint Simon egri püspököt, Magyarország főkancellárját, Péter csanádi püspököt, Kwsal-i Jakch Mihályt, volt erdélyi vajdát, Rozgon-i György országbírót, pozsonyi comest, Bathor-i István comest, volt országbírót, Schamotuli Vince visegrádi várnagyot, Olnod-i Czudar Simon királyi főpohárnokot és Tar Rupertet Heves megye főispánját és felhatalmazást adott nekik együttesen vagy nagyobb részükben, vagy a többiek akadályoztatása esetén Simon egri püspöknek, Jakch Mihálynak és Bathor-i István comesnek, hogy a királynéval és a királyné tanácsosaival tanácskozhassanak és véglegesen dönthessenek mindabban, ami a király és a királyné közt a béke létrehozásához szükséges, ehhez a felhatalmazáshoz csatolják a maguk felhatalmazását is, hogy a követeknek annál nagyobb tekintélyük és szavuknak annál nagyobb súlya legyen. Az idő rövidsége miatt ”easdem literas potiorum ex nobis sigillis ..fecimus communiri.” - Az eredetin 20 függő pecsét volt, nevek hiányoznak.– Regeszta forrása: OL regeszta ORSZÁGNAGYOK
Charter: 24823
Date: 1442-01-04
Abstract: Erzsébet királyné levele Rozgon-i István fiához: Jánoshoz: Dénes esztergomi érsek közléséből értesült hű szolgálatairól: biztosítja, hogy ha továbbra is megmarad hűségében, meg fogja jutalmazni. Piros viaszú zárópecsét helye.– Regeszta forrása: OL regeszta ERZSÉBET KIRÁLYNÉ
Charter: 24760
Date: 1446-06-20
Abstract: Az országnagyok Pest megye ama panaszára, hogy az ország bírái, így Hedrewara-i Lőrinc nádor és mások nem tartják meg a megye nemességét kiváltságaik birtokában, sőt kiváltságait, különösen bíráskodási téren, folyamatosan megsértik, elrendeli, hogy sem a nádor sem más bírák Pest megye nemesei ellen ősi szokásaik és kiváltságaik megsértésével nem járhatnak el. - Ép függőpecsét.– Regeszta forrása: OL regeszta ORSZÁGNAGYOK
Charter: 14115
Date: 1447-09-20
Abstract: Hunyad-i János kormányzó, Dénes esztergomi biboros-érsek, János a bácsi és kalocsai egyesített egyházak érseke, András pécsi, Péter váci püspökök, László egri, Miklós nyitrai és Herczeg Raphael boszniai választott püspökök, Bodó Miklós fehérvári prépost, Péter pécsváradi és Zsigmond szekszárdi apátok, Gara-i László comes nádor, Palocz-i László comes országbiró, Wylak-i Miklós és Pelseöcz-i Imre erdélyi vajdák, Perén-i János tárnokmester, Imre, a Marczal-i vajda fia: ajtónálló mester, Palocz-i Simon lovászmester, Rozgon-i György pozsonyi comes, Groff Zsigmond Segnia, Wegla és Modrussa comese, Korbavia-i György, Zelk-i János és Tamás, Bathomonstora-i Thytös László, Gara-i Dezső bán fia: János, Korogh-i János, Rozgon-i János és Osvald, Pelseöcz-i László, Felaavári ? .. István, Neczpál-i László, Peren-i Pál, Csupor Ákos, Lábatlan-i Farkas László, Detre-i Imre, Emőkve-i Miklós, Bucsán-i Osvald, Zob-i János, Chire Barnabas, Soós György és István, Dombo-i Pál és László, Mezthegnyeö-i Zerechen György, Sepes-i László és Thurocz-i Benedek. Továbbá Zagy-Tárkány-i Péter, Bothka-i István, Zthancz-i Miklós és Porkoláb Péter - Zemplén megye követei; Zopa Péter, Fajsz-i Miklós, Ugron Imre és Thur-i Cosmas - Somogy megye követei; Kállo-i János, Pazon-i Benedek, Kércz-i Mátyás és Temenye-i Mihály - Szabolcs megye követei; Hervad László, Baya-i György, Doboka-i Mihály, Nyaktalan Miklós - Baranya megye követei; Perduc István, Barocz Mihály, Achia-i András és Bél-i Domonkos - Veszprém megye követei; Bodó András, Solyag-i János, Solyag-i Miklós és Keerde-i György - Tolna megye követei; Zep Miklós, Zaar Mihály, Bálint literatus és Beged-i Nagy /Magnus/ Péter - Vasvár megye követei; Harasztos Domonkos, Eölyeth-i Barnabás,, Eölyeth-i Tamás és Janka-i Tamás - Békés megye követei; Keresztur-i Tamás, Bála-i György, Bajus László és Thybolth János - Borsod megye követei; Almás-i Péter, Baraczka-i Máthé, Thetelen-i Mihály és Almás-i László - Fehérmegye követei; Vágközy János, Nema-i Kolos, Radvány-i László és Imre literatus - Komárom megye követei; Balso-i Péter, Lonya-i András, Beregh-i Miklós és Ulaz-i Privardus - Bereg megye követei; Majkocz-i Péter, Majkocz-i Farago György, Figh János, Majkocz-i Vitus és Osvald, Verőce megye követei; Koromzo-i Sebestyén, Alap-i Benedek, Báronyi Albert, Enyse-i Domonkos - Győr megye követei; Csernek-i Pál, Lezan-i László, Lanicza-i Miklós és Jakowlecz-i János - Pozsega megye követei; Stharos-i Thombold György, Hanga-i András és Vajda-i György - Somogy megye követei; Salgo-i Tamás, Delne-i Kakas András - Sáros megye követe; Balogh-i Sandrinus, Deménd-i Miklós, Fig György, Kaza-i Sulva, Gyarmath-i László - Hont megye követei; Pómácz-i Cikó Sandrinus, Chib-i István és Jakab mester budai dékán és kanonok - Pilis megye követei; Macha-i István, Macha-i Osvald, Zenthgyörgy-i Zsigmond és Sárköz-i János - Torontál megye követei; Rekchy Miklós és Dorman-i János Heves megye követei; Szent Lőrinc prépostja és Nagyvölgye-i László - Bodrogh megye követei; Ispán Pál, Septely János, Sáros-i László és Sárközy Briccius - Zaránd megye követei; Zalancz-i János, Sulyog György, Félegyház-i Gáspár és Thordas János - Bács megye követei; Zékely-i György, Darócz-i Jakab, Rhede-i Sandrinus és Lengyel-i Mihály - Nógrád megye követei; Katha-i Izsák, Irsa-i Antal, Borsovay Miklós és Dobos-i Miklós - Pest megye követei; Figed-i László, Thobad Tamás, Mera-i Miklós és Dobza-i János - Abaujvár megye követei; Filgevár-i Fábián, Bezenecz-i László, Bornemisza Bálint és Miklós literatus - Valkomegye követei; Veres László, Stricze-i László, Iske-i László és Ádám literatus - Ung megye követei; Hadás-i Benedek - Liptó megye követe; Baragyán Salamon - Bars megye követe; Majthe-i Gergely - Trencsán megye követe; Zobonya-i János és Emeke-i János - Nyitra megye követei; Vág-i Miklós és Zirák-i Miklós - Sopron megye követei; Isaka-i Miklós és Beöth-i László - Bihar megye követei. Azonkivül Slavoniából: Simon fia: György, Iván fia: György, Vitus fia: János, Fizesd-i Péter Zeneharaszt-i Péter és Magalocz-i György mint országnagyok és az egyes megyéktől választott követek, tehát az egész ország képviselői bizonyítják, hogy midőn Budán összegyülekeztek, a többi között Buda váráról is tárgyalni kezdtek, amelyet egészen halálig Hederwara-i Lőrinc nádor tartott a kezében, halála után pedig egészen mostanáig a nádor fia: Imre, volt macsói bán. Mivel az ország kormányzója eddig is szabadon beléphetett bármely királyi vagy királynői várba, azért Buda várának biztosabb őrzése szempontjából a várat a kormányzó kezébe adták, akinek Imre bán minden nehézség nélkül át is adta a várat, amiről őt az összes elsoroltak nyugtatják.– Regeszta forrása: OL regeszta országnagyok
Charter: 14488
Date: 1451-07-15
Abstract: Hunyadi János kormányzó megparancsolja Gutori Nagy Lászlónak és Sóvári Sós Györgynek, pozsonyi ispánoknak és várnagyoknak, hogy familiárisát, Kapler Jánost (e) ne akadályozzák.– Regeszta forrása: OL regeszta Hunyadi János kormányzó
Charter: 14488
Date: 1451-07-29
Abstract: A pozsonyi káptalan bizonyítja, hogy Gwthor-i Nagy /:Magnus:/ László, pozsonyi comes bemutatta előtte Hwnyad-i János kormányzónak jul. 15-én kelt, teljes egészében közölt, papíron, patens formában kiállított oklevelét, kérve a káptalant, hogy azt részére írja át. A káptalan a comes kérésére Hwnyad-i János kormányzó jelzett oklevelét szóról-szóra átírja. Hátán pecsét nyomai.– Regeszta forrása: OL regeszta POZSONYI KÁPTALAN
Charter: 14518
Date: 1452-01-30
Abstract: Hwnyad-i János kormányzó Szabolcs megye összességéhez. Mivel a Budán most összegyült országnagyok ugy határoztak, hogy László király hazajövetele ügyében újabb országgyülést tartanak Pozsonyban, amelyen az ügy fontossága miatt a megyék képviselőinek is jelen kell lenniök, felkéri a megye nemességét, hogy válasszanak maguk közül két vagy három tekintélyesebb, teljhatalmu embert, akik a megyét az országgyűlésen képviselni fogják, és akiknek a jelen naptól számított 15-ik napon Pozsonyban az országgyűlésen meg kell jelenniök. /:Teljes szöveg:/– Regeszta forrása: OL regeszta HUNYADI JÁNOS KORMÁNYZÓ
Charter: 15307
Date: 1454-12-24
Abstract: Komorow-i Péter, liptói és árvai comes, aki jelenleg Lykwa-ban lakik, bizonyítja, hogy Rozgon-i Osvald, a székelyek comese, Magyarország Felsőrészeinek a főkapitánya, az országnagyok, továbbá Zemplén, Sáros, Szepes, Wywar, Ungh, Torna, Borsod, Gömör, Nógrád, Hont és Heves megyék alispánjainak és nemeseinek a megbízásából, attól a szándéktól vezéreltetve, hogy azon a vidéken békét hozzon létre és hogy azt az országrészt mentesítse a folytonos károktól és veszedelmektől, a rábízott feladatnak eleget akarván tenni, tárgyalást folytatott Rozgon-i Györggyel, volt pozsonyi comes-szel és Brandis-i Gyskra Jánossal, sárosi comes-szel, hogy Komorow-i Péterrel és alantasaival létrehozhassa a békét, amelyet sikerült is ily feltételekkel megkötni: A mai naptól kezdve Komorow-i Péter és emberei egyszersmindenkorra biztosítják az említett tizenegy vármegyének és azok lakóinak a békét; ennek bizotosítására becsületszavuk mellett, minden ellenmondás és hátsógondolat nélkül átadják Rozgon-i Sebestyén főkapitánynak a Péter és övéi által emelt összes várakat és erődítményeket, név szerint Olczwa-t, Muran-t, Zardwar-at, Roznavia-t, Bryzo-t és Osdyn-t, aminek a fejében Rozgon-i Sebestyén fizet neki először most, a szerződés megkötésekor Kassa városában 4.000 magyar arany forintot készpényben és külön 2.000 arany forint értékben árut ad át neki, majd két héten belül második részletként letesz a számára vagy megbízottja számára Lőcse városában az ottani bíró és esküdtek bizalmi kezeihez ezer magyar arany forintot és attól a terminustól számítva nyolc héten belül ismét 4.000 magyar arany forintot tesz le a számára ugyancsak Lőcse városában. Igérik, hogy ha mindez megtörténik, többé sem vele, sem az országnagyokkal, sem a tizenegy megye nemességével szemben semmi más követeléssel nem fognak fellépni sem ő, sem pedig emberei, amire hite és becsületszava mellett pecsétjének az aláfüggesztésével kötelezte magát. Eredeti, hártya. Függő pecsétje hiányzik, csak a hártyaszalagja van meg.– Regeszta forrása: OL regeszta Komorowski Péter liptói ispánKomorowski Péter árvai ispánKomorowski Péter likavkai lakos
Charter: 15146
Date: 1457-02-24
Abstract: László király bizonyítja, hogy Szlavonia egyéb követei között eléje járultak Henningus vitéz Szomszédvárból és György fia Péter Bizadból, akik a zágrábmegyei összenemesség nevében panaszképpen előadták, hogy az ottani helyettes bánok, megyei comesek vagy vicecomesek, továbbá az adószedők az adóbehajtásban több, rájuk nézve káros és sérelmes újítást hoztak be, nevezetesen, hogy minden villicustóól, akik a nyest-adó = collecta mardurinalis fizetésétől általában fel vannak mentve, ezen a címen egy-egy arany forintot szednek, minden dica után pedig sex denarios soldinos; minden pecsét után szintén hat dénárt szednek és minden nyugta után tizenkét dollárt. Aki mint bíró belép az adószedőkhöz per portoriumseu hostiarium ipsorum, egy-egy dénárt fizet, és minden dica után ugyancsak egy-egy dénárt. Azonkívül azokat a zselléreket = inquilinos seu servitores ipsorum nobilium et possesionatorum hominum, akik apud curias eorundem resident, akiknek, valamint feleségeiknek és gyermekeiknek az élelmezéséről maga a földesúr vagy birtokos gondoskodik, akik sohasem voltak kötelezve a nyest-adó fizetésére, szintén kényszerítik ennek a megadására. A dikaszedéskor is különböző élelmiszer-beszolgáltatásokat vetnek ki embereikre. A király úgy rendelkezett, hogy semmit azontúl, mint ahogyan Zsigmond király idejében volt szokásban, nem szabad követelni és semmiféle címen nevezendő újítást nem szabad behozni, az inquilinusok pedig és a bírák továbbra is mentesek maradnak az ilyen adó fizetésétől.– Regeszta forrása: OL regeszta LÁSZLÓ 5 KIRÁLY
Charter: 15211
Date: 1458-02-09
Abstract: Mátyás király bizonyítja, hogy midőn a László király idejében egészen annak a haláláig tartó fogságból Cunstat-i és Podiebrad-i Györgynek, Csehország kormányzójának a kezébe került, György mindvégig testvériesen bánt vele, fogságából kibocsátotta és amennyiben tőle függött, elősegítette Magyarország királyává való választását. Ezért hálából most mint király megismétli igéretét, melyet királlyá választása előtt tett, hogy György-gyel barátságra és testvériségre lép és annak a leányát, Katalint, más néven Gunigundát feleségül fogja venni. Másolat.– Regeszta forrása: OL regeszta MÁTYÁS 1 KIRÁLY
You are copying a text frominto your own collection. Please be aware that reusing it might infringe intellectual property rights, so please check individual licences and cite the source of your information when you publish your data
