Frigyes római császár, ..Hungarie, Dalmatie, Croatie ect. rex, bizonyítja, hogy midőn a közte és Magyarország és annak prelátusai bárói és nemesei között támadt viszályban a Jeromos krétai érseknek, akkori pápai legatus közbenjárására megindult tárgyalások után a császár Pius pápa ösztönzésére Domonkos Tortella-i püspök, kiküldött pápai legatus és Rudeshain-i Rudolf Frisingen-i prépost és Worms-i dékán mint pápai referendarius és a jelen ügyben pápai commissarius jelenlétében István kalocsai és bécsi érsekkel, János váradi püspökkel, Wylak-i Miklós erdélyi vajdával, szlavón és macsói bánnal, ”compatre nostro”, Palocz-i László comes országbíróval és Zapolia-i Imre királyi főkincstartóval és Magyarország felsőrészeinek a kapitányával, mint Mátyás királynak, ”filii nostri carissimi” és az ország prelátusainak, báróinak és nemeseinek a megbízottaival végleges megegyezésre és békére jutott, azt a következő feltételek mellett kötötték meg: a császár és a törvényes leszármazottai azokat a Magyarország határszélén fekvő várakat és városokat, amelyeket jelenleg hatalma alatt tart, u.m. Vorchtenstain-t és Kobelsdorff-ot és azok tartozékait továbbra is elfoglalva tarthatja teljes joghatósággal, bárkinek, különösen azoknak a részéről jövő bármilyen zaklatás és zavarás nélkül, akik e javakon mint volt tulajdonosok jogot formálnak, ”salvis tamen decimis et causis ecclesiasticis”, amelyeket továbbra is az eddigi forum előtt kell kezelni. Világi ügyekben ellenben a császár emberei és a várakban alkalmazott tisztviselői stb. ellen indított pereket a császár által kinevezett bírák előtt kell lefolytatni, akik azonban teljes igazságot kötelesek szolgáltatni, éppígy a magyar bíróság elé kell vinni a magyar tisztviselők és más ottani magyar lakosok ellen emelt pereket. Ha a hitetlen törökök ellen a keresztény hit és az ország védelmére az országban általános felkelést = passagium generale-t hirdetnének, az vonatkozzék az ottani alattvalókra is, a császárnak ez ügyben való intézkedései jogának a fenntartásával. Akik ez elszakított területekkel kapcsolatban, akár saját érdekük szempontjából is, a császár vagy utódai ellen cselekednének, azokkal szemben mint a béke megbontóival szemben a magyar király és az ország teljes védelmet bizosítanak a császár és utódainak. A császár halála után a magyar király és az ország Vorchtenstain és Kobelsdorff várakat és ezek jövedelmeit – az esetben pedig, ha csekély értékű és omladozóban lévő Kobelsdorffot időközben lebontaná, ennek a jövedelmeit a császár utódaitól 40.000 magyar arany forintért és dukatért visszaválthatják. Azonkívül, mivel a császár eddig is használta a magyar király címet, azt továbbra is használhatja ”et rex regni Hungarie et aliorum regnorum eidem regno coherentium nominari et vocari /possit/”. A birodalom és a keresztény vallás javának előmozdítására Mátyást, Magyarország királyát fiának fogadja, fiának fogja őt szólítani és vele és az országgal szemben barátságot fog tanusítani, viszont Mátyás őt atyjaként fogja tisztelni, címezni és szólítani, amihez a királyi megbízottak a prelátusok, bárók és nemesek és az egész ország nevében hozzájárultak és kötelezték magukat a császárral kötött béke megtaratására és belevonva a császár fiát: Miksát is egymás támogatására bárkivel szemben, kivéve a pápát és a római szentszéket. Ő is rá fogja venni alattvalóit a béke pontos betartására, azonkívül szorgalmazni fogja Magyarországnak a törökkel szembeni megsegítését a pápánál, mint a birodalom fejedelménél. Hogy igazi érzelmeit, melyeket Mátyás iránt táplál, mindenki felismerhesse, Sopron városával együtt visszaadta a magyar megbízottaknak mint Mátyás királyt és az országot megillető tulajdont a magyar szent koronát, amelyet egykor Erzsébet királyné bízott rája ”ad fideles manus” fiával, László királlyal együtt. Ha Mátyás király fiúörökös nélkül halna meg, akkor a császár vagy a fia követi őt a trónón és a prelátusok, bárók és nemesek tartoznak arról gondoskodni, hogy őt vagy fiát királlyá koronázzák és az ország kormányzását békésen rájuk bízzák. Az egymás ellen és egymás alattvalói ellen elkövetett sérelmeket meg kell bocsátani és semmiért nem szabad bosszút állani. Császári szavával ígéri mindezek betartását és a béke megerősítését szorgalmazni fogja magánál a pápánál. – Regeszta forrása: OL regeszta. FRIGYES 3 CSÁSZÁRMÁTYÁS 1 KIRÁLY  

Language: Latin