Frigyes rómei császár, ... Hungarie ... rex, bizonyítja, hogy midőn a közte és Mátyás magyar király, ”filius noster carissimus” között a szentszék legatusának: Jeromos krétai érseknek a jelenlétében már korábban megindult tárgyalások most egyrészt a császár, másrészt a király kiküldöttjei: István kalocsai érsek, János váradi püspök, Wylak-i Miklós erdélyi vajda és szlavón meg macsói bán, ”compater noster”, továbbá Palocz-i László comes országbíró és Zapolya-i Imre királyi főkincstartó, a felsőrészek kapitánya között, az apostoli szentszék követének, a tortella-i püspöknek és Rudolf Frisingen-i prépostnak és dékánnak, a pápa referendariusának és a jelen béketárgyalásokon a pápa külön megbízottjának a jelenlétében eredményre vezettek és a magyar kiküldöttek, akiket a király a prelátusok, bárók és nemesek tanácsából a maga és utódai nevében bízott meg a béke megkötésével, azt jóváhagyták – ratificaverint et appobaverint, abban kikötötték, hogy a császár a maga joghatósága alatt tarthatja és használhatja továbbra is a következő várakat és városokat azok minden tartozékával: Vorchtenstain, Kobelsdorff, Ferreau Civitatem, Guns et Rechnicz, anélkül, hogy azokban bárki, akár a volt tulajdonosok: Gara-i Jób és Kanissa-i László zaklathatnák őt és övéit, míg azok felett közötte és törvényes leszármazottai meg a magyar király között békés megegyezés nem jön létre, salvis tamen causis decimarum et aliis causis ecclesiaticis”, amelyek az eddigi joghatóság alatt maradnak. Világi ügyekben ellenben, akár személyi, akár anyagi ügyek azok, az elcsatolt terület császári alattvalóinak minden ügye a császár vagy az ő megbízottja elé tartozik, míg a király ottani alattvalóinak minden ügye a magyar király vagy a király megbízottja elé tartozik úgy, hogy kölcsönösen taroznak egymás emebereinek igazságot szolgáltatni. Ha a hitetlenek vagy az ország ellenségei ellen általános felkelést = passagium generale-t hirdetnének, abban a császár előzetes megkeresésével ezen terület alattvalói is kötelesek résztvenni, de úgy, hogy a végrehjatásnál a császár intézkedéseit figyelembe vegyék. A császár halála után, de nem előbb, Mátyásnak vagy utódainak joga van Vorchtenstain és Kobelsdorff várakat, – ha ugyan az utóbbit rongált volta miatt időközben le nem bontatja – és a várak minden tartozékát és jövedelmét az ő utódaitól 40.000 magyar arany forintért vagy dukátért visszaváltani, de addig is ígéretet kell tennie a saját és utódai nevében királyi szavával, hogy ha bárki, akár az érdekelt Gara-i Jób vagy Kanisa-i László őt a császárt, utódait vagy a kinevezett embereit – akár a saját érdekükben is – zavarnák vagy nyugtalanítanák, az ilyenek ellen úgy a király, mint az egész ország, a prelátusok, bárók és nemesek mint a béke megbontói ellen fognak fellépni és a császárnak segítségére lenni és meg fogják őt azok tulajdonában védeni. Azonkívül a jelen esetében figyelmen kívül hagyják azt az esküt, amelyet a magyar király koronázásakor fog tenni ”de conservandis et recuperandis libertatibus, iuribus et dominiis regni Hungarie seu ad regnum pertinentibus”, amely ígéretét a királynak a koronázás után is meg kell ismételnie, sőt az esküt illetőleg Mátyásnak ki kell eszközölnie a pápai commissariusnak, majd magának a pápának a hozzájárulását is. Frigyes is császári szavával ígéri, hogy mindezeket pontosan be fogja tartani és az esküre vonatkozó pápai hozzájárulását maga is szorgalmazni fogja. Az oklevélre császári pecsétjét függesztette. – Regeszta forrása: OL regeszta. FRIGYES 3 CSÁSZÁR  

Language: Latin