Fond: Archivum regni, Különböző állagok (Q 308)
Search inHU-MNL-DLREGL > ARCRKAQ308 >>
Charter: 13894
Date: 1440-07-20
Abstract: I. Ulászló királynak a koronázás alkalmából kiadott privilegiuma. Függő pecsétje megvan, de leszakadva. ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY
Charter: 13827
Date: 1444-04-18
Abstract: Ulászló király új decrétuma. – Függő pecsét, csak a királyé, bár a szövegben a felsoroltak pecsétjeire is történik hivatkozás. ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY
Charter: 13848
Date: 1445-05-07
Abstract: A pesti országgyűlés: universi prelati, barones, milites, nobiles ac civitatenses regnicoleque regni Hungarie – 1445. évi törvénye. A bevezető részben: Minthogy Ulászló király egészen a Fekete tengerig vonult a török ellenében, ahol meg is ütközött velük, de már hetedik hónapja, hogy a királyról semmi hír sincsen, ha tehát Szentháromság vasárnap nyolcadáig – máj.30.- a Lengyelországba küldött követektől sem érkezik semmi hír Ulászló királyról, akkor valamennyien Albert király fiát ismerik el Magyarország királyának, ha őt Frigyes római király a szent koronával együtt kiadja; ha nem, más királyról fognak gondoskodni. – A szöveg alatt papírfelzetes pecsét; csak az országé, az egyeseké, amire az oklevélben hivatkozás történik, hiányzik. ORSZÁGNAGYOK
Charter: 14071
Date: 1447-03-25
Abstract: Az országnagyoknak a pesti országgyűlésen hozott határozatainak a kiegészítésére 1447. márc. 25-én Budán hozott decretuma. ORSZÁGNAGYOK
Charter: 14071
Date: 1447-05-18
Abstract: A pozsonyi káptalan bizonyítja, hgoy eléje járult Bozen-i és Zenthgergh-i Groff Péter fia: Imre és bemutatta előtte az országnagyoknak 1447 márc. 25-én kelt, teljes egészében közölt oklevelét, kérve, hogy azt irják át a részére patens levél formájában. A káptalan Groff Imre kérését jogosnak találta és a teljesen ép oklevelet szóról-szóra átirta patens levél formájában. Függő pecsétje hiányzik. POZSONYI KÁPTALAN
Charter: 39225
Date: 1447-06-21
Abstract: in civitate Pestyensi, feria quarta proxima ante f. nativitatis B. Johannis B. Hedrehwara-i Lőrinc nádor a kapornaki konventhez. Jelentették előtte Korongh-i Miklós fia: László leányának: Orsolyának a nevében, hogy az elmúlt zavaros időkben Hanczth-i Tepan Kelemen mester elfoglalta Ilonának a Vas megyei Korongh és Radasyncz birtokokban lévő birtokrészeit, amelyek Korongh-i János fia: György halála után szállottak reá. Felkéri a konventet emberének a kiküldésére, akinek a jelenlétében a királyi ember tartson a fenti ügyben vizsgálatot. - Kijelölt királyi emberek: Emericus aut Petrus Tybuncz, vel Nicolaus de zenthgywrgwelgh. - Átírta: 1447. július 17. Kapornaki konvent. Hédervári Lőrinc nádor
Charter: 39225
Date: 1447-07-17
Abstract: A kapornaki konvent jelenti Hedrehwara-i Lőrinc nádornak, hogy megkapta 1447. jun. 22-én kelt, teljes egészében közölt, vizsgálatot elrendelő oklevelét, melynek értelmében Zenthgyurgwelgh-i Tybuncz Péter királyi emberrel kiküldte Mihály rendi testvért, akik jul. 15-én Vasvármegyében vizsgálatot tartván mindent a bejelentésnek megfelelőnek találtak. Hátán pecsét töredékeivel. KAPORNAKI KONVENT
Charter: 14792
Date: 1454-01-25
Abstract: László király oklevele Szabolcs megye összes egyház- és országnagyjaihoz, nemeseihez és birtokosaihoz. Rendelkezés arról, hogy Konstantinápoly elestének következménye-képen a török elleni általános felkelésben kinek és mi módon kell résztvennie Hwnyad-i János országos főkapitány fővezérlete alatt. Másolat. LÁSZLÓ 5 KIRÁLY
Charter: 14840
Date: 1454-06-01
Abstract: László király az Octovában és Zalathnán alkalmazott vámtisztviselőihez. Jelentette előtte Jodocus de Kwsew, Veghles vár várnagya, hogy a nevezettek a vámszedésben újítást hoztak be, amennyiben a vár kerületéhez tartozó népeket, de más embereket is, akik kenyérkeresetükből kifolyólag a Veghles-i úton haladnak Beszterce városa és más vásáros helyekre, miután Veghlesen megfizették a vámot, arra kényszerítik őket, hogy még Zolomy királyi városba is betérjenek új vámolás végett. Mivel ez sem Zsigmond, sem Albert királyok idejében nem volt szokásban, a király a várnagy kérésére most sem engedélyez semmiféle újítást és elrendeli, hogy Zolomyban nem kell újabb vámot fizetni. LÁSZLÓ 5 KIRÁLY
Charter: 15252
Date: 1458-06-07
Abstract: Mátyás király decretuma super constitutionibus et postulatis regnicolarum. Három eredeti példány. 1/ Hártya függő pecséttel; 2/ Hártya, szöveg alatt pecsét nyomával; 3/ Papír, a szöveg alatt pecsét töredékeivel. MÁTYÁS 1 KIRÁLY
Charter: 15205
Date: 1459-01-05
Abstract: Mátyás királynak a Szeged városában a congregatio generalison a prelati, barones, nobiles ac de unoquoque comitatu quatuor electi cum plena facultate missi, totum regnum representantes – jelenlétében hozott hadi szabályzata. Eredeti, papir. A szöveg alatt pecsét töredékeivel. MÁTYÁS 1 KIRÁLY
Charter: 24767
Date: 1462-02-10
Abstract: Mátyás király Bozyn-i és Szentgyörgyi /de Sancto Georgio/ János és Zsigmond grófoknak minden ő ellene és az ország ellen elkövetett igazságtalanságait megbocsátja s megigéri, hogy ezt a biztosító oklevelet koronázása után meg fogja erősíteni. Dénes esztergomi érsek, János váradi püspök, Guth-i Orzaag Mihály nádor és a név szerint felsorolt többi országnagyok szintén biztosítják, hogy a király igéreteit megtartják. Eredeti, hártya, a király s. k. aláírásával. 6 ép függőpecsét, a király függőpecsétje elveszett. A pecsétek hártyaszallagon függenek. – Regeszta forrása: OL regeszta. MÁTYÁS 1 KIRÁLYORSZÁGNAGYOK
Charter: 13382
Date: 1462-05-28
Abstract: Mátyás király első decretumának és a benne foglalt articulusoknak a másolata. – Regeszta forrása: OL regeszta. MÁTYÁS 1 KIRÁLY
Charter: 15828
Date: 1463-03-29
Abstract: Mátyás király 1463 márc.29-i törvénye ”a nemesek insurrectiojaról adatott regulatioja”. – Két kisebb hézaggal. – A szöveg élén jobb felől: Commissio propria domini regis. – A szöveg alatt papírfelzetes pecsét. – Regeszta forrása: OL regeszta. MÁTYÁS 1 KIRÁLY
Charter: 18137
Date: 1463-07-19
Abstract: Frigyes, Romanorum imperator,... Hungarie, Dalmatie, Croatie etc. rex, ....bizonyítja, hogy midőn Mátyás, Magyarország királya, az ő szeretett fia, elküldötte a Jeromos krétai érsek, az apostoli szentszék akkori követe jelenlétében megindult tárgyalásokra az általa és a prelátusok és bárók meg nemesek által kiválasztott megbízottakat: István kalocsai és bácsi érseket, Kalocsa örökös comesét, meg János váradi püspököt, továbbá Wylak-i Miklós erdélyi vajdát, szlavon és macsói bánt, a császár ”compater”-jét, Palocz-i László comes országbírót és Zapolya-i Imre főkincstartót, Magyarország Felsőrészeinek a kapitányát, akkor a Domonkos episcopus Tortellanensis, mint az apostoli szentszék a latere és e célra külön kiküldött követének, továbbá Rudolfnak, Frisingen-i prépostnak és Worms-i dékánnak, mint Pius pápa referendariusának és a jelen béketárgyalásra kiküldött commissariusának a jelenlétében a kiküldöttekkel ily pontokban állapodtak meg: Frigyes császár és törvényes utódai a Magyarország szélén lévő Vorchtenstain, Kobelstorf, Ferream Civitatem, Guns és Rechnitz várakat és városokat azok tartozékaival együtt továbbra is teljes joghatóságuk alatt tarthatják Mátyás király és utódai és a várak tulajdonosai, név szerint: Gara-i Jób és Kanysa-i László meg testvérei zaklatása vagy nyugtalanítása nélkül mindaddig, míg csak vele vagy utódaival ezek felett békésen meg nem egyeznek, egyedül a tizedeket és az egyházi ügyeket véve ki, amelyek továbbra is az eddigi tulajdonosok kezében maradnak; világi ügyekben azonban, legyenek azok személyiek, vagy dologiak, amelyek az átengedett várakkal kapcsolatban felmerülnek, a császár alattvalóival szemben indított minden kereset a császár vagy az általa kinevezett bíró elé tartozik, viszont a király alattvalói ellen felmerült minden kereset Mátyás király vagy az általa kijelölt bírák elé. – Ha általános felkelést = passagium generale-t hirdetnének Magyarországon a hitetlenek ellen a hit vagy az ország védelmére, ebben a császár előzetes értesítése mellett foglaltassanak bele az ottani lakosok is, de a végrehajtásnál a császárnak legyen intézkedési joga. – A császár halála után, de nem előbb, Mátyás királynak vagy utódainak és az országnak joga van Vorchtenstain és Kobelstorf várakat, ha csak ez utóbbit romlott állapota miatt közben le nem romboltatja, de akkor is annak a jövedelmeit 40.000 magyar arany forintért és dukátért a császár utódjaitól visszaváltani, de közben a saját és utódai és az egész ország nevében királyi szavával ígéretet téve, hogy ha bárki az ország lakói közül és különösen Gara-i Jób és Kanysa-i László meg a testvérei, a császárt, annak utódait vagy oda kinevezett várnagyait – még ha saját érdekükben is -zaklatnák, zavarnák, ezek ellen mint a béke megbontói ellen fognak fellépni és a császárt a várak birtokában meg fogják védeni. A várak és tartozékaik átengedésének nem fog útjában állani az az eskü, amelyet Mátyás király koronázásakor fog tenni az ország jogainak, javainak és birtoktestének a megvédéséről és visszaszerzéséről, amikor ezeket külön is kiemeli mint kivételeket, azért a koronázás után a békének ezt a pontját újra meg fogja erősíteni. Erre nézve az eskü ily értelmezését a pápai commissariusnál, majd magánál a pápánál is szorgalmazni fogja. Mindezekkel szemben ő is császári szavával ígéri, hogy a fentieket pontosan be fogja tartani, a békének a jóváhagyását kérelmezni fogja először a pápai commissariusnál, majd magánál a pápánál is. Az oklevelet császári pecsétjével erősítette meg. – Regeszta forrása: OL regeszta. FRIGYES 3 CSÁSZÁR
Charter: 15856
Date: 1463-07-19
Abstract: Frigyes rómei császár, ... Hungarie ... rex, bizonyítja, hogy midőn a közte és Mátyás magyar király, ”filius noster carissimus” között a szentszék legatusának: Jeromos krétai érseknek a jelenlétében már korábban megindult tárgyalások most egyrészt a császár, másrészt a király kiküldöttjei: István kalocsai érsek, János váradi püspök, Wylak-i Miklós erdélyi vajda és szlavón meg macsói bán, ”compater noster”, továbbá Palocz-i László comes országbíró és Zapolya-i Imre királyi főkincstartó, a felsőrészek kapitánya között, az apostoli szentszék követének, a tortella-i püspöknek és Rudolf Frisingen-i prépostnak és dékánnak, a pápa referendariusának és a jelen béketárgyalásokon a pápa külön megbízottjának a jelenlétében eredményre vezettek és a magyar kiküldöttek, akiket a király a prelátusok, bárók és nemesek tanácsából a maga és utódai nevében bízott meg a béke megkötésével, azt jóváhagyták – ratificaverint et appobaverint, abban kikötötték, hogy a császár a maga joghatósága alatt tarthatja és használhatja továbbra is a következő várakat és városokat azok minden tartozékával: Vorchtenstain, Kobelsdorff, Ferreau Civitatem, Guns et Rechnicz, anélkül, hogy azokban bárki, akár a volt tulajdonosok: Gara-i Jób és Kanissa-i László zaklathatnák őt és övéit, míg azok felett közötte és törvényes leszármazottai meg a magyar király között békés megegyezés nem jön létre, salvis tamen causis decimarum et aliis causis ecclesiaticis”, amelyek az eddigi joghatóság alatt maradnak. Világi ügyekben ellenben, akár személyi, akár anyagi ügyek azok, az elcsatolt terület császári alattvalóinak minden ügye a császár vagy az ő megbízottja elé tartozik, míg a király ottani alattvalóinak minden ügye a magyar király vagy a király megbízottja elé tartozik úgy, hogy kölcsönösen taroznak egymás emebereinek igazságot szolgáltatni. Ha a hitetlenek vagy az ország ellenségei ellen általános felkelést = passagium generale-t hirdetnének, abban a császár előzetes megkeresésével ezen terület alattvalói is kötelesek résztvenni, de úgy, hogy a végrehjatásnál a császár intézkedéseit figyelembe vegyék. A császár halála után, de nem előbb, Mátyásnak vagy utódainak joga van Vorchtenstain és Kobelsdorff várakat, – ha ugyan az utóbbit rongált volta miatt időközben le nem bontatja – és a várak minden tartozékát és jövedelmét az ő utódaitól 40.000 magyar arany forintért vagy dukátért visszaváltani, de addig is ígéretet kell tennie a saját és utódai nevében királyi szavával, hogy ha bárki, akár az érdekelt Gara-i Jób vagy Kanisa-i László őt a császárt, utódait vagy a kinevezett embereit – akár a saját érdekükben is – zavarnák vagy nyugtalanítanák, az ilyenek ellen úgy a király, mint az egész ország, a prelátusok, bárók és nemesek mint a béke megbontói ellen fognak fellépni és a császárnak segítségére lenni és meg fogják őt azok tulajdonában védeni. Azonkívül a jelen esetében figyelmen kívül hagyják azt az esküt, amelyet a magyar király koronázásakor fog tenni ”de conservandis et recuperandis libertatibus, iuribus et dominiis regni Hungarie seu ad regnum pertinentibus”, amely ígéretét a királynak a koronázás után is meg kell ismételnie, sőt az esküt illetőleg Mátyásnak ki kell eszközölnie a pápai commissariusnak, majd magának a pápának a hozzájárulását is. Frigyes is császári szavával ígéri, hogy mindezeket pontosan be fogja tartani és az esküre vonatkozó pápai hozzájárulását maga is szorgalmazni fogja. Az oklevélre császári pecsétjét függesztette. – Regeszta forrása: OL regeszta. FRIGYES 3 CSÁSZÁR
Charter: 18137
Date: 1463-07-19
Abstract: Frigyes Romanorum imperator... Hungarie, Dalmatie et Croatie rex... elismeri, hogy midőn a régebben közte és Magyarország, meg annak prelátusai, bárói és nemesei között támadt ellentétek és ellenségeskedések után a megegyezésnek és békének néhány pontját állapították meg Jeromos krétai érsek, az apostoli szentszék akkori követének a kezdeményezésére, akkor a császár Pius pápa buzdítására, aki Domonkos Episcopus Tortellensis pápai követet bízta meg a tárgyalásokon való részvétellel és mint pápai referendariust és a jelen ügyben commissariust Rudeshaim-i Rudolf Frisingen-i prépostot és Worms-i dékánt küldte oda, ezek jelenlétében a császár Mátyás magyar király és az ország megbízottaival: István kalocsai és bácsi érsekkel, Kalocsa örökös comesével, János váradi püspökkel, Wylak-i Miklós erdélyi vajdával és macsói meg szlavon bánnal, ”compatre nostro”, Palocz-i László comes országbíróval és Zapolya-i Imre főkincstartóval, Magyarország Északi részeinek a kapitányával végleges megegyezésre jutott, amely szerint Frigyes császár, magyar, dalmát és horvát király és törvényes utódai a Magyarország szélein fekvő várakat és városokat, u.m. Vorchtenstaint és Kobelstorfot azok tartozékaival együtt továbbra is hatalmuk és iurisdictiojuk alatt tartják bárki részéről is jöhető zavar és nyugtalanítás nélkül, kivéve csupán a tizedeket és az egyházi ügyeket, amelyek ezután is a régi joghatóság alatt maradnak, világi ügyekben ellenben a császár alattvalói és kinevezettjei ellen indított minden peres eljárás az általa kinevezett bíróhoz tartozik, míg az azon terület királyi alattvalói ellen indított kereset a királytól kinevezett bírósághoz. Ha a török ellen a hit vagy az ország védelmére általános felkelést (passagium generale) hirdetnének, ez vonatkozzék az ottani lakosokra is, de mindig be kell várni a császár intézkedését; ha egyesek ezeket használnák a császár vagy kinevezettjei elleni zavargásra, az ilyenek ellen a király és az ország mint a béke megbontói ellen kötelesek fellépni. A császár halála után a magyar királynak és az országnak jogában áll Vorchtenstain és Koblestorf várakat, vagy ha az utóbbit romlott volta miatt közben leromboltatná, ennek a jövedelmeit 40.000 magyar arany forintért vagy dukátért a császár utódjaitól visszaváltani. – Mivel a császár bizonyos okokból eddig is használta a Magyarország királya címet, ezt az ország prelátusai, bárói és nemesei ezután is megadják neki és egészen haláláig Magyarország királyának nevezheti és címeztetheti magát. – Hogy a keresztény köztársaság és a kath. egyház ügyét minél erőteljesebben védhessék, a császár Mátyás királyt fiává fogadja és neki és országának baráti jobbot ajánl fel, fiának fogja nevezni, amivel szemben Mátyás is őt mint római császárt atyjaként fogja tisztelni és nevezni, amit a fentnevezett magyar megbízottak jóváhagytak. Ugyanazok a megbízottak a király és az ország lakói nevében kötelezettséget vállaltak a békepontok megtartására, sőt, hogy a császárnak és fiának: Miksának minden veszedelemben segítségére lesznek a pápa és a szentszék kivételével bárkivel szemben, ha csak a török elleni háburú nem akadályozza őket ebben, minden másban épségben tartva Magyarország szabadságát. Viszonzásul Magyarországot a török ellenében a pápánál, a római szentszéknél és a birodalmi fejedelmeknél támogatni és pártfogolni fogja. Hogy kimutassa igaz érzelmeit Mátyás király és az ország iránt, a kiküldötteknek visszaadta a szent koronát, amelyet egykor Erzsébet királyné adott át neki fiával: László királlyal együtt ”ad fideles manus”, nehogy idegen kézbe kerüljön és a koronával együtt visszaadta Sopron városát is. Végül elhatározták, ha netalán Magyarország királyi széke megürül, ha Mátyásnak nem lesznek utódai, akkor a császár követi őt a magyar trónon, vagy a fia, akit az ország megválaszt, aki teljes kormányzói hatalommal fog rendelkezni és akit meg is fognak koronázni. Kölcsösnösen megígérik, hogy alattvalóik ellen sem magánúton, sem törvényes útun nem fognak eljárást indítani. Császári szavával megígérte, hogy a békepontok jóváhagyását a pápánál is szorgalmazni fogja. – Regeszta forrása: OL regeszta. FRIGYES 3 CSÁSZÁR
Charter: 15857
Date: 1463-07-19
Abstract: Frigyes római császár, ..Hungarie, Dalmatie, Croatie ect. rex, bizonyítja, hogy midőn a közte és Magyarország és annak prelátusai bárói és nemesei között támadt viszályban a Jeromos krétai érseknek, akkori pápai legatus közbenjárására megindult tárgyalások után a császár Pius pápa ösztönzésére Domonkos Tortella-i püspök, kiküldött pápai legatus és Rudeshain-i Rudolf Frisingen-i prépost és Worms-i dékán mint pápai referendarius és a jelen ügyben pápai commissarius jelenlétében István kalocsai és bécsi érsekkel, János váradi püspökkel, Wylak-i Miklós erdélyi vajdával, szlavón és macsói bánnal, ”compatre nostro”, Palocz-i László comes országbíróval és Zapolia-i Imre királyi főkincstartóval és Magyarország felsőrészeinek a kapitányával, mint Mátyás királynak, ”filii nostri carissimi” és az ország prelátusainak, báróinak és nemeseinek a megbízottaival végleges megegyezésre és békére jutott, azt a következő feltételek mellett kötötték meg: a császár és a törvényes leszármazottai azokat a Magyarország határszélén fekvő várakat és városokat, amelyeket jelenleg hatalma alatt tart, u.m. Vorchtenstain-t és Kobelsdorff-ot és azok tartozékait továbbra is elfoglalva tarthatja teljes joghatósággal, bárkinek, különösen azoknak a részéről jövő bármilyen zaklatás és zavarás nélkül, akik e javakon mint volt tulajdonosok jogot formálnak, ”salvis tamen decimis et causis ecclesiasticis”, amelyeket továbbra is az eddigi forum előtt kell kezelni. Világi ügyekben ellenben a császár emberei és a várakban alkalmazott tisztviselői stb. ellen indított pereket a császár által kinevezett bírák előtt kell lefolytatni, akik azonban teljes igazságot kötelesek szolgáltatni, éppígy a magyar bíróság elé kell vinni a magyar tisztviselők és más ottani magyar lakosok ellen emelt pereket. Ha a hitetlen törökök ellen a keresztény hit és az ország védelmére az országban általános felkelést = passagium generale-t hirdetnének, az vonatkozzék az ottani alattvalókra is, a császárnak ez ügyben való intézkedései jogának a fenntartásával. Akik ez elszakított területekkel kapcsolatban, akár saját érdekük szempontjából is, a császár vagy utódai ellen cselekednének, azokkal szemben mint a béke megbontóival szemben a magyar király és az ország teljes védelmet bizosítanak a császár és utódainak. A császár halála után a magyar király és az ország Vorchtenstain és Kobelsdorff várakat és ezek jövedelmeit – az esetben pedig, ha csekély értékű és omladozóban lévő Kobelsdorffot időközben lebontaná, ennek a jövedelmeit a császár utódaitól 40.000 magyar arany forintért és dukatért visszaválthatják. Azonkívül, mivel a császár eddig is használta a magyar király címet, azt továbbra is használhatja ”et rex regni Hungarie et aliorum regnorum eidem regno coherentium nominari et vocari /possit/”. A birodalom és a keresztény vallás javának előmozdítására Mátyást, Magyarország királyát fiának fogadja, fiának fogja őt szólítani és vele és az országgal szemben barátságot fog tanusítani, viszont Mátyás őt atyjaként fogja tisztelni, címezni és szólítani, amihez a királyi megbízottak a prelátusok, bárók és nemesek és az egész ország nevében hozzájárultak és kötelezték magukat a császárral kötött béke megtaratására és belevonva a császár fiát: Miksát is egymás támogatására bárkivel szemben, kivéve a pápát és a római szentszéket. Ő is rá fogja venni alattvalóit a béke pontos betartására, azonkívül szorgalmazni fogja Magyarországnak a törökkel szembeni megsegítését a pápánál, mint a birodalom fejedelménél. Hogy igazi érzelmeit, melyeket Mátyás iránt táplál, mindenki felismerhesse, Sopron városával együtt visszaadta a magyar megbízottaknak mint Mátyás királyt és az országot megillető tulajdont a magyar szent koronát, amelyet egykor Erzsébet királyné bízott rája ”ad fideles manus” fiával, László királlyal együtt. Ha Mátyás király fiúörökös nélkül halna meg, akkor a császár vagy a fia követi őt a trónón és a prelátusok, bárók és nemesek tartoznak arról gondoskodni, hogy őt vagy fiát királlyá koronázzák és az ország kormányzását békésen rájuk bízzák. Az egymás ellen és egymás alattvalói ellen elkövetett sérelmeket meg kell bocsátani és semmiért nem szabad bosszút állani. Császári szavával ígéri mindezek betartását és a béke megerősítését szorgalmazni fogja magánál a pápánál. – Regeszta forrása: OL regeszta. FRIGYES 3 CSÁSZÁRMÁTYÁS 1 KIRÁLY
Charter: 15678
Date: 1464-04-06
Abstract: Mátyás király 1464 ápr.6-i törvénye, melyben átírja és megerősíti 1) Lajos királynak 1351 tertio Idus Decembris (dec.11.) kelt, II.Endre 1222.évi törvényét magába foglaló oklevelét; 2) Zsigmond királynak 1435 octavo Idus Martii (márc.8.) kelt oklevelét és 3) megerősíti a prelátusok, bárók és az egész országot képviselő nemesek újonnan eléje terjesztett néhány articulusát. – Két példány; az egyiken a kettős függő pecsét hiányzik. – A szöveg élén jobb felől: Commissio propria domini regis. – Kettős függőpecsét. – Regeszta forrása: OL regeszta. MÁTYÁS 1 KIRÁLY1222-00-00 Endre 2 király
Charter: 39226
Date: 1464-05-26
Abstract: Palocz-i László comes országbíró a vasvári káptalanhoz. Jelentették előtte Korongh-i László lányának: Orsolyának, Zdencz-i László feleségének és leányának Annának nevében, hogy az elmúlt zavaros időkben Harazthy-i Kelemen mester – feleségének: Katalinnak és leányának: Lúciának, továbbá Byzyncz-i Kelemen fiainak: Mihálynak éa Bálintnak, és Byzyncz-i Gáll fiának: Györgynek a megbízásából a vasmegyei Korongh, Radazyncz és Werbocha birtokokban lévő birtokrészeiket a maga számára foglalta el és Kelemen mester felesége meg a leánya most is elfoglalva tartja azokat. – Szent György ünnepe – ápr.24. – körül Borhyda-i Borych István a Korongh-i birtokukon élő János nevű jobbágyuk és villicusuk házára tört és onnan minden értéket elvitetett. Azért felkéri a káptalant emberének kiküldésére, akinek e jelenlétében a királyi ember előbb vizsgálatot tartván keresse fel Katalin úrnőt meg a leányát: Lúciát és figyelmeztesse őket a király nevében, hgy az elfoglalt birtokrészeket adják vissza az exponenseknek, egyébként idézze meg őket és Byzyncz-i Kelemen fiait: Mihályt és Bálintot, és Gáll fiát: Györgyöt és végül Borhyday-i Borycz Istvánt az exponensekkel szemben Szent Jakab nyolcadára a király színe elé. – Kijelölt királyi emvberek: Johannes de Thelekes, vel Andreas Basofy de Zenthjacabfalwa, sive Georgius Beed de Gozthen, seu Blasius de Geel. – Regeszta forrása: OL regeszta. PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ
Charter: 16005
Date: 1464-06-08
Abstract: Mátyás király a prelátusokhoz, bárókhoz, ispánokhoz, várnagyokhoz, nemesekhez, azok tisztjeihez, a városokhoz, mezővárosokhoz, falvakhoz és azok bíráihoz. Sarwar mezőváros lakóit, és azok familiárisait, amikor azok élelemszerzés végett járva kereskedelmi árúikkal és javaikkal a hatóságuk alatt álló területre érnek, senki kérésére ne merjék perbe fogni és felettük ítélkezni, javaikat lefoglalni, főleg mások adósságai fejében, hanem ha valakinek Sarwar lakói ellen valami keresete volna, azt a Sarwar-i bíró és esküdtek előtt keresse, akik igazságot fognak szolgáltatni. Továbbá mivel Sarwar lakó úgy a személyük, mint kereskedelmi árúik után fel vannak mentve minden vámfizetés alól, meghagyja az összes vámtulajdonosoknak, hogy azoktól ne merjenek vámot szedni, ellenkező esetre meghagyja azon megyék ispánjának, alispánjának és szolgabíráinak, hogy mindenkit szorítsanak rá a fenti parancs betartására. – A szöveg élén jobb felől:...... – Alján pecsét töredékével. – Regeszta forrása: OL regeszta. MÁTYÁS 1 KIRÁLY
Charter: 6655
Date: 1466-03-23
Abstract: Mátyás király I.Károly király 1326 dec.2-án kelt oklevelét, amelyet vízkereszt nyolcadán a személyes jelenlét előtt Esztergom város bírája és esküdtjei mutattak be az esztergomi káptalan elleni perükben, Tamás esztergomi dékánkanonok kérésre átírja az esztergomi káptalan részére. MÁTYÁS 1 KIRÁLY
Charter: 13382
Date: 1471-09-18
Abstract: Mátyás király harmadik decretumának és 30 articulusának a másolata. – Lásd: Magyar Törvégytár, I.14. MÁTYÁS 1 KIRÁLY
Charter: 18137
Date: 1477-12-01
Abstract: Frigyes Romanorum imperator, ... Hungarie, Dalmatie, Croatie etc. rex.. bizonyítja, hogy Magyarország királyával: Mátyással a köztük eddig folyt nézeteltérések és háboruskodások ügyében a Gábriel egri püspök, az apostoli szentszéknek magyarországi és csehországi követe, továbbá János választott és megerősített nagyváradi püspök, azonkívül Imre szepesi comes, Bampfi Miklós pozsonyi comes és György pozsonyi prépost, mint Mátyás király követei útján teljes megegyezésre és békére lépett és császári szavával igéri, hogy azt Mátyás királlyal és országaival szemben minden pontjában hűségesen be fogja tartani. Örökkétartó béke létesül egyrészt a császár és utódai és az osztrák hercegek meg ezek öröklött tartományai között, másrészt a magyar király és utódai és Magyarország között. A két uralkodó mint apa és fia kölcsönösen jóindulatot tanúsítanak egymással szemben, mindenben előmozdítva egymás tiszteletét és javát, eltávoztatják az egymást fenyegető veszedelmeket, amint ez az őszintén szövetkező barátokhoz illik. Egymás országrésze ellen semmiféle ellenségeskedést meg nem engednek, az egyik félnek a barátai a másik fél barátaivá is lesznek; ezen szövetkezés erejénél fogva minden ezzel ellentétes szövetkezés semmivé válik, egyedül az apostoli szentszéket, a pápa személyét, Ferdinand sziciliai királyt és a császár meg a magyar király között régebben kötött azon szövetségeket, amelyeket a szentszék jóváhagyott. Elhatározták, hogy a béke fenntartása érdekében egyik fél sem fog megtűrni területén bárkit is, aki a másik fél ellen, vagy annak a kárára tevékenykedik. Ezután egyik fél sem köti le magát a másiknak alattvalói érdekében amannak határozott beleegyezése nélkül, hanem térjen kiki saját uralkodójának az engedelmességére; minden eddigi ilynemü kötelezettség érvényét veszíti, azért a császár részéről a királynak adott, az ily szövetségesek ügyében a király birtokában lévő írásokat vissza kell adni a császárnak. Elhatározták, hogy miután átadták a királynak a Csehország bekebelezéséről és a birodalmi választófejedelemségről szóló császári oklevelet, még pedig abban a formában, amilyenben azt megadták ”mutatis mutandis” a lengyel király elsőszülöttjének, a király azonnal kivonja minden haderejét a birodalom területéről és a császárnak a szokásos esküt magában foglaló biztosító iratot ad. A császár első találkozásukkor személyesen be fogja iktatni a királyt a cseh királyságba és a választó-fejedelemségbe. Ha a lengyel király elsőszülöttje vagy maga a lengyel király ezen beiktatás miatt háborut indítana a császár ellen, akkor a király köteles a császárnak mint apjának tehetségéhez képest segitségére sietni. Elhatározták, hogy a hadsereg feloszlatása után a vízkereszt utáni napra Krembs városába országgyülést kell egybehívni, amelyre hivatalosak legyenek Alsó- és Felső-Ausztria összes rendjei, akik mindkét részről kapjanak menlevelet; ezen az országgyülésen Alsó- és Felső-Ausztria négy rendje a császár előzőleg adott levele alapján kötelezi magát, hogy Szent Márton napjáig a királynak ötvenezer arany forintot fizetnek, amely összeget magának a királynak vagy megbizottjainak Haimburg városában fogják átadni és egy másik összeget, szintén ötvenezer aranyat Szent Márton másodnapján kell fizetniök minden hátsó gondolat kizárásával, mert ha az összeget nem fizetnék meg, a királynak jogában áll azt bármily eszközzel is behajtani a megkötött béke sérelme nélkül. Elhatározták, hogy a császár és a rendek kötelezvénye a jelzett összegről éppugy, mint a király kötelezvénye a várak és városok visszaadásáról adassanak ”ad manus fideles”. Ezek letétele után azonnal vissza kell adni a császár területén elfoglalt összes várakat, városokat stb. az arra illetékeseknek, miközben semmi újabb sérelem ne érje azon területek lakóit, viszont a király hadainak a visszavonása is bántatlanul történjék. Kikötötték, hogy a császár szövetséges alattvalóit, akik eddig a királyhoz álltak át, semmi sérelem ne érje akár személyükben, akár javaikban, ha nem teljes békességet élvezzenek a császár részéről és ha kívánják, adjon nekik a császár a teljes bocsánatról szóló oklevelet, viszont ők is kötelesek teljes hűségükről biztosítani a császárt. Minden ingatlan vagyonukat vissza kell kapniok. A háboru folyamán a Duna fölött emelt erődítményeket /bastitas/ le kell rombolniok, a jogtalan vámszedéseket meg kell szüntetniök és a császárnak a jövőben teljes hűséggel kell szolgálniok; a kiközösítetteket fel kell oldoznik. Az ily szövetkezésekről szóló okleveleket kölcsönösen vissza kell egymásnak adniok és ezek ettől kezdve érvényüket veszitik. Bárki csatlakozott a jelen háboruban a királyhoz; város vagy magánember, egyházi vagy világi, senkinek emiatt bántódása nem eshetik. Azon zsoldosok zsoldja ügyében, akik a császár részéről pártoltak át a király oldalára, az említett Krembs-i országgyűlés határozzon és igyekezzék velük békésen megegyezni. A békepontok felett a két uralkodó egymásnak kölcsönösen saját pecsétjével ellátott oklevelet ad. FRIGYES 3 CSÁSZÁR
You are copying a text frominto your own collection. Please be aware that reusing it might infringe intellectual property rights, so please check individual licences and cite the source of your information when you publish your data
