Fond: Dancs család (Q 59)
Search inHU-MNL-DLCSLP > DANCSQ59 >>
Charter: 57075
Date: 1339-09-10
Abstract: (4. die III. a. nat. Virg.) Olsolcha. Drugett Vilmos nádor, a kunok bírája bizonyítja, hogy Borsod és Torna megye nemeseinek egyeteme részére Olsolcha villa mellett Kisasszony-nap előtti kedden (szept. 7.) tartott közgyűlésén Petry-i László fia: János panaszt tett Mohy-i Ban fiának: Péternek veje: Vörös (ruphus) Antal ellen, mert az Mohy villa-ban élő népei segítségével 4 lovát és 1 ökrét vitte el hatalmaskodva. Borsod megye szolgabírái, esküdtjei, ülnökei és valamennyi nemese – a nádor kérdésére – a hatalmaskodás megtörténtét egyöntetűleg megerősítették. – A hátlapon, részben a pecsét alatt: II. s. Hártyán, gyűrűs zárópecsét nyomával. (10.) – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 32. sz. DRUGET VILMOS NÁDOR
Charter: 57076
Date: 1341-03-14
Abstract: in medio quadragesime. A kolozsmonostori konvent bizonyságlevele Marcel fia: Miklós Olfermenes-i nemes előtt tett bevallásáról, melynek erejével a külsőszolnokmegyei Olfermenes nevű birtokát 60 márka tiszta ezüstért elzálogosította Ryma-i Mihály mesternek. (Teljes szöveg). Eredeti, hártya. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
(in medio quadragesime) A kolozsmonostori Boldogságos Szűz-monostor konventje bizonyítja, hogy Marcel fia: Miklós Olfermenes-i nemes előtte tett bevallásával bírságok miatt lefoglalt más birtokai visszaváltására nagy szükségében elzálogosította Rimai (dictus de Ryma) Mihály mesternek a Külsőszolnok megyei (de comitatu exteriori! Zulnuk) Olfermenes birtokát 60 márka tiszta ezüstért; amennyiben a jelen levél keltétől számított egy év alatt a birtokot nem tudná visszaváltani, évenként 20 márka büntetést tartozik fizetni Ryma-i Mihálynak mindaddig, míg vissza nem váltja. Az elzálogosításhoz a birtok szomszédjai, Mykud fia: Miklós fiai: László és Miklós, Doboka-i nemesek beleegyezésüket adták. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. (11.) Anjou IV. 78. – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 33. sz. KOLOZSMONOSTORI KONVENT
Charter: 57077
Date: 1341-09-06
Abstract: quarto die congregationis (t. i. feria secunda ante nativitatis Marie) Drugetth Vilmos nádor bizonyítja, hgy Heueswyuar vármegyei nemeseinek nádori gyűlésén Solymus-i Mihály fia: István és Solymus-i Pál fia: Benenyg a Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i comes által Tagadou fia: Sebestyén magvaszakadása címén adományban kért darab földre előadták, hogy az állandóan az ő, a nevezett vármegyében fekvő Solymus földjükhöz tartozott, nevét az azt művelő Solymus-i jobbágyoktól: Tagadou-tól nyerte és sohasem volt nemesi föld. Az előadást a nádor kérdésére a megyei hatóság és nemesség is megerősítette. (Teljes szöveg). Eredeti, hártya. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
(4. die II. a. nat. Marie) Örvény (Ewreyn). Drugetth Vilmos nádor, a kunok bírája bizonyítja, hogy Hevesújvár megye nemeseinek egyeteme részére tartott gyűlésén Solymus-i Mihály fia: István és Pál fia: Benenyg előadták, hogy a megyében fekvő Solymus nevű birtokuknak azt a részét, amely őket öröklési jogon illeti, Tamás erdélyi vajda és szolnoki ispán Tagadou fia: Sebestyén magszakadása címén Károly királytól adományba kérte. A nevezett darab föld mindig Solymus része volt (nunquam distincte ab eadem Solymus, sed semper eius membrum extitisset), s azért hívták Tagadoufeude-nek, mert azt Tagadou nevű jobbágyuk, majd halála után ennek fia: Sebestyén művelte más jobbágyok módján haláláig. Kérték, hogy a megye szolgabírái, esküdt ülnökei, szomszédaik és határosaik, továbbá a megye minden nemese és más rendű lakosai tegyenek ez ügyben vallomást. A nádor kérdésére a szolgabírák és a megye nemeseinek egyeteme által számára bírótársul választott esküdt ülnökök Istenbe vetett hitükre, a királynak és a szent koronának tartozó hűségükre, valamint János fia: Sameyl, más szomszédok és valamennyi nemes az előadottakat megerősítették, mondván: Tagadou és fia sohasem voltak nemesek, közemberek (homines populares) voltak, a földet jobbágyként művelték, és az a nevezett Solymus határán belül fekszik és ahhoz tartozik. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. (12.) – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 35. sz. DRUGET VILMOS NÁDOR
Charter: 57078
Date: 1341-10-06
Abstract: in octavis Michaelis. Az egri káptalan bizonyítja, hogy előtte Goron-i Hedricus fia: Mihály nyugtatta Valy-i István fiát: Gergelyt annak a hitbérnek, nászajándéknak és leánynegyednek pénzben történt megfizetését illetően, mely őt Galya fia: Bank felesége és e Bank leánya, aki az ő – Miklós anyja – után Val és Galsa birtokokban megillette. (Teljes szöveg). Eredeti, hártya. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
(in oct. Michaelis) Az egri egyház káptalanja bizonyítja, hogy előtte Goron-i Hedricus fia: Mihály – akinek személyazonosságát Goron-i Pál fia: Miklós comes és Gömör megye más nemesei meg Domokos Capulna-i plébános, Gömör megyei esperes által kiállított, a jelen ügyre vonatkozó kötelezvény bizonyította – nyugtatta Valy-i István fiát: Gergely comes-t és utódait annak a hitbérnek, jegyajándéknak és leánynegyednek pénzben történt megfizetését illetően, amely őt Galya fia: Bank felesége nemes asszony és e Bank leánya nemes asszony után, aki az ő anyja, Val és Galsa birtok után megillette, s amelyek miatt ellene pert indított; egyben vállalta, hogy Gergely comes-t és utódait saját munkájával és költségén megvédi azokkal szemben, akik ez ügyben őt zaklatnák. A káptalan e levél bemutatása esetén privilégium kiállítását ígéri. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. (13.) – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 36. sz. EGRI KÁPTALAN
Charter: 57096
Date: 1342-06-05
Abstract: feria quarta post quindenas Penthecostes. Az egri káptalan bizonyítja, hogy előtte Malah-i János fia: György a maga és testvére: Chenege Miklós, s e Miklós fiai: István, János és Jakab nevében eltiltotta Mátyás mestert, Drugeth Vilmos mester ítélőmesterét, Zenthdemeter, más néven Felheripan faluk és Apaty birtok felének elidegenítésétől, Lőrinc fiait, Miklós fiait és Pongrác fiait pedig – Lőrinc, Miklós és Pongrác Csanád esztergomi érsek testvérei – azok megszerzésétől. (kivonatos szöveg). Garai Miklós nádor, 1409. június 12. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
(IV. p. quind. penthecostes) Az egri káptalan bizonyítja, hogy Malah-i János fia: György a maga, valamint testvére: Cynege (dictus) Miklós és ennek fiai: István, János és Jakab nevében a fent nevezett (ti. Drugeth Vilmos nádor volt ítélőmesterét) Mátyás mestert eltiltotta a már említett Zenthdemeter, más néven Felharipan falu és Apaty birtok felének elidegenítésétől, Lőrinc fiait, Miklós fiait, Pongrác fiait – Lőrinc, Miklós és Pongrác, Csanád esztergomi érsek testvéreit – és másokat a birtokok megszerzésétől. Tartalmilag átírta Garai Miklós nádor 1409. június 12-én kelt oklevelében. DL 57097. – Eltérő írásmód: Chenege, Felharipan. – A tartalmi átírás megtalálható Garai Miklós nádor 1409. szeptember 16-án kelt privilégiumában is. DL 57099. ZsO II. 6328. (reg. június 6-i kelettel). – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 37. sz. EGRI KÁPTALAN
Charter: 57097
Date: 1342-06-06
Abstract: in octavis Corporis Christi. Az egri káptalan bizonyítja, hogy előtte ”providus literatus” Mátyás mester, Drugeth Vilmos nádor volt ítélőmestere, a maga és János nevű fia nevében, szerzeményi birtokát a Gömör megyei Zenthdemeter, más néven Felharipan helységet és Apathy birtok felét 200 bécsi márka örök áron eladta Lőrinc fiainak: Jánosnak és Tamásnak, Miklós fiainak: Istvánnak, Györgynek és Miklósnak, meg Pongrác fiainak: Tamásnak és Kelemennek, Csanád esztergomi érsek néhai testvérei (condam fratrum eiusdem domini Chanadini) fiainak. (Kivonatos szöveg). Garai Miklós nádor, 1409. június 12. – Regeszta forrása: OL regeszta EGRI KÁPTALAN
Charter: 57096
Date: 1342-06-06
Abstract: (in oct. corp. Christi) Az egri káptalan bizonyítja, hogy Mátyás mester deák (prov.) Drugeth Vilmos nádornak és a kunok bírájának ítélőmestere, a maga és János nevű fia nevében szerzeményi birtokát (titulo aquisitionis ad ipsum devolute) a Gömör megyei Zenthdemeter, más néven Felharypan falut és Apaty birtok felét minden haszonvételével és tartozékával – a nevezett Vilmos nádor hozzájárulásával – 200 bécsi márka örök áron (pro ducentis marcis Vyennensibus denariis computi Budensis) eladta Lőrinc fiainak: János és Tamás mesternek, Miklós fiainak: Istvánnak, Györgynek és Miklósnak, meg Pongrác fiainak: Tamásnak és Kelemennek (Lőrinc, Miklós és Pongrác, Csanád esztergomi érsek testvérei), akiknek képviseletében a káptalan előtt Csanád esztergomi érsek aljegyzője: literatus János mester járt el. Tartalmilag átírta Garai Miklós nádor 1409. június 12-én kelt oklevelében. DL 57097. – Eltérő írásmód: Felheripan. – A tartalmi átírás megtalálható Garai Miklós nádor 1409. szeptember 16-án kelt privilégiumában is. DL 57099. ZsO II. 6832. (reg.) – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 38. sz. EGRI KÁPTALAN
Charter: 57082
Date: 1343-00-00
Abstract: Az egri káptalan bizonyítja, hogy előtte Malah-i Donch fia: Domonkos rokona, László fia Péter fia: Péter, a nevezett Domonkos nevében eltiltotta Isaak fiait: Györgyöt és Pált, meg e György fiát: Miklóst, Malah-i nemeseket a Haripan, Zenddemetur, Kezw és Kueches helységekben bírt saját részeiknek és a fenti Donc fiai itteni részeinek elidegenítésétől Malah-i János fiainak: Chynige Miklós comesnek és Györgynek. (Kivonatos szöveg). Tamás országbíró 1351. április 3. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
Az egri káptalan bizonyítja, hogy Malah-i Donch fia: Domokos nevében rokona (proximus), László fiának: Péternek fia: Péter bevallást tett arról, hogy Domokos értesülése szerint Isaak fiai: György és Pál meg e György fia: Miklós Malah-i nemesek Haripan, Zenddemetur, Kezw, Kueches és más birtokaikban levő részeik elidegenítése felől az egri káptalan előtt megegyeztek Malah-i János fiaival: Chynige (dictus) Miklós comes-szel és testvérével: Györggyel; minthogy Domokos semmivel sem tartozik nekik (in nullo debito eisdem ... teneri dynosscerentur!), ezért eltiltotta Isaak fiait és unokáját e részek ajándékozásától, szétdarabolásától és bármi módon való elidegenítésétől (a datione, distractione et quovis colore de se alienatione), János fiait pedig ezek megszerzésétől. Tartalmilag átírta Tamás országbíró 1351. április 3-án kelt privilégiumában. Anjou V. 443. – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 40. sz. EGRI KÁPTALAN
Charter: 57079
Date: 1343-07-21
Abstract: feria secunda ante Jacobi. A váci káptalan bizonyítja, hogy a Lajos király parancsára kiküldött káptalani hites személy és a királyi ember az áradások miatt nem tudtak az esztergomi káptalan Borsod megyei birtokának, Scenthalberth-nek határait Kerench falu felől megjárni, azonban a határjelek kérdésében Kerench-i György és a káptalan ügyvédje, László mester a szentgyörgyi prépost, a helyszínen megegyeztek. Eredeti, hártya. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
(II. a. Jacobi) A váci egyház káptalanja tanúsítja, hogy Lajos király határjáró levelére kiküldte Pál karpapot, aki Osgyat-i(!) Petew királyi emberrel a káptalanba visszatérve jelentette, hogy Margit-napon (júl. 13.) a szomszédokat összehíván az esztergomi káptalan Borsod megyei, Scenthalberth nevű birtokának határát Kerench falu felől az áradások miatt ugyan megjárni nem tudták, azonban Kerench-i György a helyszínen az esztergomi káptalan ügyvédjével: László mesterrel, a szentgyörgyi préposttal megegyezett. Az egyezség értelmében, ha a káptalan a Kerench felőli határ kijelölésére kiküld valakit, György átengedi a káptalannak szigetének felét Zemlen megyében levő összes haszonvételével, a káptalan viszont György malmát Borsod megye felől (ex parte comitatus Borsodiensis) nem háborgatja, ha azonban a káptalan magának malmot építene, az átengedett sziget felét köteles volna visszaadni Györgynek, s ebben az esetben a Sayo folyó lenne a határ. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. (14.) – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 39. sz. VÁCI KÁPTALAN
Charter: 57080
Date: 1345-11-07
Abstract: feria secunda post omnium sanctorum. Gömör megye hatósága (Gelen fia Sándor fia: János mester Lajos király adományából Gumur provincia comese és négy szolgabírája) bizonyítják, hogy a provincia nemeseinek királyi levél által összehívott eyetemes gyűlésén Gwmur villában Máté fia: Bakou Beleser-i nemes előadta, hogy őt Domonkos fia: György mester a provincia múlt évi közgyűlésén minden ok nélkül ütlegelte és megsebesítette. Eredeti, hártya, öt zárópecsét nyoma. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
(II. p. omnium sanctorum) Gwmur. Celen fiának: Sándornak fia: János mester, Lajos király adományából Gumur provincia comes-e és e provincia négy szolgabírája bizonyítja, hogy a provincia nemeseinek királyi levél által összehívott egyetemes gyűlésén Gwmur villa-ban, az igazság erőteljesebb bizonyíthatása kedvéért az arra szintén a király által kiküldött Miklós mester királyi famulus és Péter, a váci káptalan kanonokja és embere jelenlétében Mathee fia: Bakou Beleser-i nemes előadta, hogy őt Domokos fia: György mester Pelseuch-i nemes több, mint egy évvel ezelőtt szintén Gwmur megye valamennyi nemesének Gwmur villa-ban tartott közgyűlésén minden ok nélkül ütlegelte és megsebesítette. Ezt megerősítették a közgyűlésen jelen levő nemesek is, ellenben György mester sem maga nem jelent meg, sem maga helyett nem küldött senkit. Hártyán, öt zárópecsét nyomával. (15.) – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 42. sz. GÖMÖR MEGYE
Charter: 57137
Date: 1345-12-30
Abstract: feria sexta ante circumcisionis. Az egri káptalan bizonyítja, hogy előtte Márk fia: László fiai: Pál és János, Zenthkyral-i nemesek, mivel rajtuk árvaságukban Malah-i János fia: Chenege Miklós comes és felesége, ki az ő édesnővérük, meg ezek fiai: István, János és Jakab sokat segítettek, részben ezért, részben pedig nevezett nővérük, Miklós comes feleségét anyja után az ő (t. i. Pál és János) birtokaikból megillető hitbér, nászajándék és leánynegyed fejében átengedték nővérük nevezett fiainak: Istvánnak, Jánosnak és Jakabnak Gömör megyei Zwha, más néven Markrethe birtokukat. Egri káptalan 1376. május 8. > Egri káptalan 1479. április 1. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
(VI. a. circumcis. Domini) Az egri egyház káptalanja bizonyítja, hogy előtte Márk fiának: Lászlónak fiai: Pál és János, Zenthkyral-i nemesek, mivel rajtuk teljes árvaságukban Malah-i János fia: Chenege (dictus) Miklós comes és ennek felesége, ki az ő édestestvérük (sororis ipsorum uterine), valamint jelen levő fiaik: István, János és Jakab sokat segítettek tettel, tanáccsal és kedvezéssel (opere, consilio et favore), részben e szolgálatokért, részben pedig nővérüket, Miklós comes feleségét, anyja után összes javukból megillető hitbér és jegyajándék, valamint a neki járó leánynegyed fejében átengedték nővérük fiainak: Istvánnak, Jánosnak és Jakabnak a Gömör megyei Zwha, más néven Markrethe nevű birtokukat minden haszonvételével és tartozékával ugyanolyan jogon és teljességgel (eo iure eaque plenitudine), amellyel azt egykor a fent írt Márk fia: Moyos és az ő (Pál és János) atyjuk: László birtokolta, semmiféle jogot sem tartva fenn maguknak; kötelezték egyben magukat, hogy rokonaik esetleges háborgatásától Miklós comes fiait saját fáradságukkal és költségükön meg fogják védeni, ezek viszont nyugtatták Pált és Jánost a hitbér, jegyajándék és leánynegyed kiegyenlítését illetően. Átírta az egri káptalan 1376. május 8-án kelt privilégiumában, melyet a káptalan 1479. április 1-jén kelt privilégiuma tartott fenn. – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 43. sz. EGRI KÁPTALAN
Charter: 57082
Date: 1346-00-00
Abstract: Az egri káptalan bizonyságlevele arról, hogy előtte Donch fia Domonkos eltiltotta Isaak fiait, Györgyöt és Pált a saját nemzetségéből származó nemeseket a Gömör megyei Haripan, Kezw, Rechke és Appaty helységekben bírt részeik elidegenítésétől, János fiait, Miklós comest és Györgyöt pedig e részek megszerzésétől. Tamás országbíró 1351. április 3. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
Az egri káptalan bizonyítja, hogy [Donch fia] Domokos szemtől szemben (facie ad faciem ac oculo ad oculum) eltiltotta Isaak fiait: Györgyöt és Pált, nemzetségének nemeseit a Gömör megyei Haripan, Kezw, Rechke és Appaty birtokban levő részeinek elajándékozásától, elidegenítésétől és elörökítésétől, János fiait: Miklós mestert és Györgyöt ezek átvételétől és elfoglalásától. Tartalmilag átírta Tamás országbíró 1351. április 3-án kelt privilégiumában. Anjou V. 444. – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 45. sz. EGRI KÁPTALAN
Charter: 57102
Date: 1346-11-08
Abstract: (in oct. omnium sanctorum) Az egri egyház káptalanjának bizonyságlevele arról a békés megegyezésről, amelyet előtte Molach-i Chyma fiának: Jánosnak fiai: Cynege (dictus) Miklós comes és György egy részről, Molach-i Isak fiai: György és Pál a maguk meg testvérük (fr. ipsorum uterino): Gergely pálos szerzetes nevében – ügyét magukra vállalva – más részről a közöttük levő peres ügyekben, különösen a nevezett Isak fiainak: Jánosnak, Mihálynak és Istvánnak a nevezett János fia: György által Druget Vilmos (magn.) volt nádor előtt párbajban történt – Isten így akarván (Deo sic volente) – megöletésének, valamint az első fél javára a második féllel szemben először Druget Vilmos egykori, majd Miklós mostani nádor által Gwmur villa közelében tartott különböző gyűléseken hozott főbenjáró ítélet ügyében – Benedek fia: Kun (dictus) Miklós mester, Bubek (dictus) Domokos fiai: István és György meg Fábián fia: Siculus Gergely közvetítésével – kötöttek. Eszerint az első fél elengedi a másodiknak a főbenjáró büntetést, és visszaadja neki a Gömör megyei Molach-i birtokrészét, amelyet az első fél az emlitett párbaj óta birtokol; ezzel szemben a második fél a Gömör megyei Haripan, Kezeu, Rechche, más néven Kweches és Apaty, más néven Zwha birtokokban (in terris seu possessionibus) levő összes részét, amelyek jelenleg is az első fél kezén vannak, örökre és visszavonhatatlanul nekik adja át; a második fél köteles lesz azokat az okleveleket, amelyeket gondatlan őrizése folytán már 18 évvel ezelőtt elloptak a Molach-i Szent Erzsébet egyházból, ha azokat az első fél valakinél megtalálja, ennek részére a saját erejéből és költségén visszaszerezni. Kötelezték továbbá magukat és örököseiket, hogy ha az első fél a megegyezést megszegné, vagy pert indítana, akkor a második féllel szemben patvarkodás vétségében (in vitio calumpnie), a második fél pedig hasonló esetben az elsővel szemben párbajban vesztesként (in succubitu duelli facti potentialis) marasztaltassék el. Végül a felek a köztük folyt összes perben kelt oklevelet érvénytelenítik, hogy cseppnyi gyűlölködés (scintillula invidie) se maradjon köztük. Átírta Garai Miklós nádor 1412. április 29-én kelt privilégiumában. Tartalmilag átírta Tamás országbíró 1351. április 3-án kelt privilégiumában. DL 57082. Eltérő írásmód: Malah-i, Chynige, Malah-i Isak, Malah, Kezw, Rekche, Kueches, Appaty. Anjou V. 448. (a tartalmi kivonat). – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 44. sz. EGRI KÁPTALAN
Charter: 57082
Date: 1346-11-08
Abstract: in octavis omnium sanctorum. Az egri káptalan bizonyságlevele arról, hogy előtte Malah-i János fiai, Chynige Miklós és György egyréstzről, Malah-i Isaak fiai, György és Pál a maguk, Valamint Gergely testvérük, pálosrendi szerzetes nevében másrészről – Benedek fia Kun Miklós mester, Bubek Domonkos fiai, István és György mesterek, Fábián fia Siculus Gergely közbenjöttével – a közöttük levő peres ügyekben és birtokaikra nézve békésen megegyeztek: az első fél elengedte a másodiknak főben járó büntetését és egyben átengedte neki Malach-ban levő birtokrészeit, ezzel szemben a második fél az elsőnek adta át szintén összes birtokrészeit a gömör megyei Haripan, Kezw, Rekche más néven Kuechess Appaty másként Zuha birtokokban. Kötelezi magát a második fél, hogyha az első fél azokat a birtokjogi okleveleket, melyeket a második fél gondatlan őrizete folytán már 18 évvel ezelőtt elloptak a Malah-i Szent Erzsébet templomból, valakinél felfedezné, azokat bírói úton szerzi vissza és adja át az első félnek. Tamás országbíró 1351. április 3. Átírja az oklevelet teljes szövegében Garai Miklós nádor 1412. április 29-én. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila) EGRI KÁPTALAN
Charter: 57082
Date: 1347-00-00
Abstract: A jászói konvent jelenti, hogy királyi meghagyásra a királyi ember és a konventi hites személy főleg Malah falu szomszédainak vallomásaiból megállapították, hogy Malah-i Donch fia: Domonkos összes őseivel együtt a Zagrab és Korpas nemzetségből származik. Tamás országbíró 1351. április 3. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
A jászói konventnek az előzővel azonos tartalmú oklevele. Tartalmilag átírta Tamás országbíró 1351. április 3-án kelt privilégiumában. Anjou V. 445. – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 48. sz. JÁSZÓI KONVENT
Charter: 57082
Date: 1347-00-00
Abstract: Az egri káptalan jelenti, hogy királyi meghagyásra a királyi ember és a káptalani hites személy főleg Malah falu szomszédainak vallomásaiból megállapították, hogy Malah-i Donch fia: Domonkos összes őseivel együtt a Zagrab és Korpas nemzetségből származik. Tamás országbíró 1351. április 3. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
Az egri káptalan [jelenti Lajos királynak, hogy] a parancsára megtartott vizsgálat megerősítette Malah-i Donch fia: Domokos állítását, amely szerint ő és összes előde (ipse et predecessores eorum ab avo et prothavo) a Zagrab és Korpas nemzetségből való. Tartalmilag átírta Tamás országbíró 1351. április 3-án kelt privilégiumában. Anjou V. 444. – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 47. sz. EGRI KÁPTALAN
Charter: 57082
Date: 1347-00-00
Abstract: Gömör megye comese és szolgabírái bizonyítják, hogy előttük Donch fia: Domonkos eltiltotta Malah-i Chynige János fiát: Miklóst és Telukes-i Miklós fia: Jánost a Gumur megyei Rechke birtok egymás között történő elidegenítésétől, mivel annak fele örök jogon az övé, a másik fele pedig ági leszármazás címén. Tamás országbíró 1351. április 3. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
Gömör megye ispánja és a szolgabírák tiltakozó levele arról, hogy előttük Donch fia: Domokos tiltakozott, mondván: ő a Zagrab és Korpas nemzetségből való, és a Gömör megyei Rechke birtok fele örökösen az övé (sua esset perpetualis), s a másik fele nemzetségi egyenesága alapján (ratione linee generationis) őt illeti, és nem Malah-i Chynige (dictus) János fiát: Miklóst és Telukes-i Miklós fiát: Jánost, ezért eltiltotta őket elidegenítésétől. Tartalmilag átírta Tamás országbíró 1351. április 3-án kelt privilégiumában. Anjou V. 444. – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 46. sz. GÖMÖR MEGYE
Charter: 57082
Date: 1347-02-27
Abstract: a congregatio napja: feria secunda post Reminiscere. Gömör megye comese és szolgabírái jelentik, hogy királyi parancsra kiküldött megyei emberrel vizsgálatot tarttattak és vallomásra szólították fel a megyegyűlésen megjelent megyei nemességet: a vallomásokból egyöntetűen az derült ki, hogy Chynige Miklós nem származik a Zagrab és Korpas nemzetségből. Királyi ember volt Aba fia: Miklós és hiteles hely az egri káptalan. Különben Kata-i Miklós fia: János azt állította, hogy nem származik a kérdéses nemzetségből, az ő kijelentésére rendeltetett el az inquisitio. Tamás országbíró 1351. április 3. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
(III. p. Reminisscere) in villa Gumur. Gömör megye ispánja és szolgabírái vizsgálati leveléből kitűnt (cernebatur), miszerint Kata-i Miklós fia: János azt mondta a királynak, hogy Chynige (dictus) Miklós azt állította magáról, hogy ő a Zagrab és Korpas nemzetségből származik, de ő nem állította ugyanezt saját magáról. A király ezért megparancsolta nekik: egy vagy két megbízott kiküldésével, főleg pedig megyei közgyűlésen vizsgálják ki, hogy Chynige (dictus) Miklós tagja-e a nemzetségnek. Az ispán és a szolgabírák a megyének Reminiscere vasárnapot követően kedden Gumur villa-ban Aba fia: Miklós királyi ember és az egri káptalan küldötte jelenlétében a közgyűlés résztvevői között vizsgálatot tartottak, s ekkor minden nemes azt vallotta, hogy Chynige (dictus) Miklós nem tagja a nemzetségnek (non fuisset et non extitisset). Tartalmilag átírta Tamás országbíró 1351. április 3-án kelt privilégiumában. Anjou V. 445. – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 49. sz. GÖMÖR MEGYE
Charter: 57082
Date: 1350-00-00
Abstract: Az egri káptalan jelenti, hogy Malah-i Donch fia: Domonkos panaszára a káptalanhoz intézett királyi meghagyásra a királyi ember és a káptalani hites személy Gumur megyében tanúvallatást tartottak és Kezw, Kueches és Haripan helységek szomszédai vallomásaiból megállapították, amint azt a panaszos is állította, hogy Malah-i János fiai: Chynige Miklós és György a nevezett panaszos részeit az imént említett Gumur megyei helységekben már régóta hatalmaskodva elfoglalva tartják és hasznait szedik s élik. (Kivonatos szöveg.) Tamás országbíró 1351. április 3. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
Az egri káptalan vizsgálati levele szerint (in ... littera ... habebatur) Malah-i Donch fia: Domokos nevében azt mondták a királynak, hogy Malah-i Chynige (dictus) Miklós és János fia: György a Gömör megyei Kezw, Keueches és Haripan birtokon Domokos részeit régóta önkényesen (propria eorum auctoritate et potentia indebite et iniuste) használja, eltiltása ellenére. Ezért a király megparancsolta a káptalannak, hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében a királyi ember tartson vizsgálatot. A birtokok szomszédjai és határosai között megtartott vizsgálat a panaszt jogosnak találta. Tartalmilag átírta Tamás országbíró 1351. április 3-án kelt privilégiumában. Anjou V. 446. – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 56. sz. EGRI KÁPTALAN
Charter: 57081
Date: 1350-04-15
Abstract: octavo die octavarum predictarum (t. i. in quindenis annunciationis Virginis). Miklós nádor bizonyságlevele arról, hogy bírói széke előtt Solymus-i Tamás fia: Demeter az ott személyesen jelenlevő Tamás országbírót szemtől szemben eltiltotta az ő Solymus nevű birtokának elfoglalásától és használásától. (Teljes szöveg.) Eredeti, papír. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
(8. die quind. annunc. Virginis) Buda. Miklós nádor, a kunok bírája bizonyítja, hogy bírói széke előtt Solymus-i Tamás fia: Demeter az ott személyesen jelenlevő Tamás országbírót szemtől szemben eltiltotta az ő Solymus nevű birtokának elfoglalásától és használásától. Papíron, zárópecsét maradványaival. (19.) – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 53. sz. MIKLÓS NÁDOR
Charter: 57082
Date: 1350-07-08U
Abstract: (A statucio kelte: in quindenis nativitatis Johannis) Az egri káptalan kiadványa arról, hogy midőn Donch fia: Domonkos, a királyi ember és a káptalani hites személy által be akarta magát vezettetni Rechke, Kezw és Haripan birtokokba, ennek Malah-i Chynige Miklós, testvére: György s Malah-i és Haripan-i Herbordus fia: Cozmas ellentmondottak, illetve a bevezetés ellen tiltakoztak. (Kivonatos szöveg.) (Keltezés lehet: 1350. július 7. után) Tamás országbíró 1351. április 3. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
(in quind. nat. Joh. bapt.) után. Az egri egyház káptalanja [jelenti], hogy Donch fia: Domokos a királyi emberrel és a káptalan kiküldöttjével a szomszédok jelenlétében Iván-nap tizenötödén (júl. 8.) meg akarta járatni Rechke, Kezw és Haripan birtokot, és magát ezekbe be akarta iktattatni, amikor is Chynige (dictus) Miklós és testvére: György meg Herbordus fia: Kozma Malah-ról és Haripan-ból őt nem a határjárástól, hanem az elhatárolástól (distinctio) és az iktatástól eltiltotta. Tartalmilag átírta Tamás országbíró 1351. április 3-án kelt privilégiumában. Anjou V. 440. – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 54. sz. EGRI KÁPTALAN
Charter: 57085
Date: 1350-07-10
Abstract: Sabbato ante Margarete. Az egri káptalan bizonyítja, hogy Malah-i Donch fia: Jakab nevében ennek rokona Tyba fia: Imre eltiltotta Jakab testvéreit a vitás földdarab eladományozásától vagy elidegenítésétől, Hubeu-i Miklóst és Györgyöt pedig annak elfogadásától vagy elfoglalásától. (Kivonatos szöveg.) Bebek István országbíró, 1360. augusztus 27. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
(sab. a. Margarethe) Az egri káptalan bizonyítja, hogy Donch fia: Jakab nevében rokona (cognatus), Tyba fia: Imre az akkor még gyermek Jakab nevében eltiltotta annak rokonait (fratres suos) a vitás darab föld adományozásától vagy elidegenítésétől, Hubou-i Péter fiát: Miklóst és Györgyöt pedig annak elfogadásától vagy elfoglalásától. Tartalmilag átírta Bebek István országbíró 1360. augusztus 27-én kelt privilégiumában. – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 55. sz. EGRI KÁPTALAN
Charter: 57082
Date: 1351-00-00
Abstract: Az egri káptalan bizonyítja, hogy előtte Donch fia: Domonkos nevében eltiltották Herbordus fiát: Cozmát Haripan, Kezw, Rechke és Appati birtokokban bírt részeinek bárminő módon történő elidegenítésétől, Malah-i János fiait: Miklóst és Györgyöt pedig azok megvételétől és megszerzésétől. (Kivonatos szöveg.) Tamás országbíró, 1351. április 3. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
1351-04-03 előtt*. Az egri káptalan bizonyítja, hogy [Donch fia:] Domokos nevében eltiltották Herbordus fiát: Kázmért Haripan, Kezw, Rechke és Appati birtokban bírt részeinek bárminő módon történő elidegenítésétől, Malah-i János fiait: Miklóst és Györgyöt pedig azok átvételétől és elfoglalásától. Átírta Tamás országbíró 1351. április 3-án kelt privilégiumában. Anjou V. 444. *A közelebbi keltezést az átíró oklevél határozza meg. – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 58. sz. EGRI KÁPTALAN
Charter: 57082
Date: 1351-02-01
Abstract: Az egri káptalan jelenti, hogy a Malah-i János fiai: Miklós és György panaszára a káptalanhoz küldött királyi meghagyásra a királyi ember és a káptalani hites személy Malah-ban felszólították Isaak fiait: Györgyöt és Pált, hogy a panaszosok Haripan, Kezw és Rechke birtokaikra vonatkozó és jogtalanul maguknál tartott okleveleket, amint azt a panaszosok állították, azoknak adják vissza, minthogy ezt nem tették, sőt a levelek birtoklását el sem ismerték, megidézték őket a király elé. (Kivonatos szöveg.) Tamás országbíró 1351. április 3. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
[1351]-02-01 (III. a. purif. Virg.) után*. Az egri káptalan jelenti [Lajos] királynak, hogy parancsára kiküldöttének jelenlétében Kilián fia: Demeter királyi ember a gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe előtt levő kedden (febr. 1.) Malah birtokon királyi szóval felszólította Isak fiait: Györgyöt és Pált: adják vissza a Haripan, Kezw és Rechke birtokra vonatkozó írásbeli bizonyítékokat Malah-i János fiainak: Miklósnak és Györgynek, akik szerint ezeket tőlük tulajdonították el. A felszólítottak ezeket nem adták vissza, s kijelentették, hogy ezek nincsenek náluk, ezért a királyi ember a jelen böjtközépre (márc. 23.) megidézte őket a királyi jelenlét elé. Tartalmilag átírta Tamás országbíró 1351. április 3-án kelt privilégiumában. Anjou V. 447. *Bár az oklevél évszámát az átírás nem említi, az 1351. év biztosra vehető, mert a királyi ember az idézéskor presentem diem medii XLme tűzte ki időpontul. – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 57. sz. EGRI KÁPTALAN
Charter: 57082
Date: 1351-04-03
Abstract: duodecimo die MedyXLe. Tamás országbíró ítéletlevele Donch fia: Domonkos, felperes, és Malah-i János fiai: Miklós és György meg Haripan-i Herbordus fia: Cozma, alperesek között Rechke, Kezw és Haripan falvak birtokjoga miatt folyt perben. A felperes akciójára bemutatta az egri káptalan 1350. július 7. utáni jelentését, mely szerint a felperesek bevezetésének a nevezett birtokokba az alperesek ellentmondottak. Jogaik igazolására a felek a következő okleveleket mutatták be: 1328. március 7. után Vilmos Scepus-i és Wyuar-i comes ítéletlevelét és 1328. márc.7. után kelt bizonyságlevelét, 1321. a szepesi káptalan kiadványát, 1343., 1346., 1351. az egri káptalan kiadványát, 1347. Gömör megye comese és szolgabírái oklevelét, 1347. az egri káptalan oklevelét, 1347. a jászói konvent kiadványát, 1347. február 26. után Gömör megye kiadványát, 1350. az egri káptalan kiadványát, 1269. nov. 6. az esztergomi káptalan oklevelét, 1275. László király oklevelét, 1282. az egri káptalan kiadványát és 1351. febrár 1. után és 1346. november 8. az egri káptalan kiadványait. Az országbíró, mivel a bizonyítékokból kitűnt, hogy az alperesek nem a Zagrab-Korpás nemzetségből származtak, tehát a nevezett birtokokat jogtalanul tartották, azokat viszaítélte örök jogon a felperes Domonkosnak. Eredeti, hártya, függőpecsét. – Regeszta forrása: OL regeszta (Ila)
(12. die medii XLme) Buda. Tamás országbíró ítéletlevele. Az 1350. november 1-jén kelt oklevele értelmében bírósága előtt megjelent Donch fia: Domokos és Malah-i János fiai: Miklós és György meg Haripan-i Herbordus fia: Kozma ellenében bemutatta az egri káptalan oklevelét, amely – szerinte – keresetét (actionem et propositionem) is tartalmazta (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 54. sz.). Domokos felperes az ellentmondás okát akarta megtudni az alperesektől, mire Miklós – testvérét: Jánost országbírói levéllel képviselve – és Kozma azt állította, hogy a birtokok öröklési jogon őket illetik, és bizonyítékaikat (instrumenta) kijelölendő későbbi időpontban készek bemutatni. Az országbíró ezért elrendelte, hogy a felek bizonyítékaikat vízkereszt nyolcadán (1351. jan. 13.) mutassák be. – Ekkor a felperes kész volt bizonyítékai bemutatására, de az alperesek újabb határidő kijelölését kérték. Az országbíró ezt böjtközepére (márc. 23.) tűzte ki, és az alpereseket 3 márka bírságban marasztalta el. Böjtközépkor a felek személyesen megjelenvén, Chynige (dictus) Miklós és testvére: György a nevezett birtokokhoz való jogaik igazolására három oklevelet mutattak be, éspedig Vilmos mester szepesi és újvári ispán két 1328-i és a szepesi káptalan 1321-i oklevelét (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 17., a 18. és a ll. sz.). Az oklevelek bemutatása után Chynige (dictus) Miklós és testvére: György még hozzátette (obiecerunt), hogy ők, valamint a felperes Domokos atyja: Donch meg Herbordus fia: Cozma közös nemzetségnek, éspedig Zagrab nemzetségnek egyazon vonalában (in una generationis linea) vannak, ezért birtokolják a nevezett három birtokot, és ezért mondottak ellent a felperes Domokos iktatásának is. Hogy az alperesek állítása nem áll meg, arra vonatkozólag a felperes Domokos több tiltakozó és vizsgálati levelet mutatott be, így az egri káptalan három és Gömör megye egy tiltakozó levelét (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 40., 45., 58. és a 46. sz.), majd az egri káptalan két egybehangzó (in uno sensu verborum), 1347-ben kelt (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 47. és 48. sz.), majd Gömör megye 1347. február 26-án kelt (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 49. sz.) és az egri káptalan 1350-ben kelt vizsgálati levelét (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancsz 56. sz.), végül pedig három privilégiumot, László királyét, az esztergomi és az egri káptalanét (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancsz 5., a 6. és a 3. sz.). – A felperes bizonyítékaira az alperesek az esztergomi és egri káptalanok privilégiumait az országbíróval lefoglaltatták (per nos fecerunt detineri), mondván, hogy azokat más oklevelekkel együtt tőlük a Malah-i Szent Erzsébet-egyházból Isaak személyesen jelen levő fiai: György és Pál lopták el, akiket perbe is vontak, s erre nézve be is mutatták az egri káptalan idéző levelét (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 57. sz.). Az alperesek végül bemutatták az egri káptalan 1346. november 8-i pátens levelét (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 44. sz.). Isak fiai: György és Pál ártatlannak vallotta magát János fiainak minden vádját illetően (in totali actione et acquisitione), kijelentve, hogyha János fiai megtalálták az oklevelet, kötelességük és vállalásuk értelmében készek saját erőfeszítésükkel és költségükön segíteni azok visszaszerzésében; kérték továbbá, hogy az okleveleket, amelyek miatt perbe hivattak és megvádoltattak, Domokos mutassa be, mert azok őket nem illetik. – Az országbíró az ügy súlyosságára (arduitatem) való tekintettel a pert harmadnapra elnapolta (distulissemus), majd a vele együtt ülésező bírák – Miklós nádor, Vgal-i Pál Szlavónia és Horvátország volt bánja, Peteuch fia: Miklós egykor erdélyi vajda és Miklós mester, Miklós nádor protonotáriusa és az ország több nemese – előtt megjelentek Chynige (dictus) Miklós, testvérét nádori oklevéllel képviselve, másik részről pedig Isak fiai, valamint Donch fia: Domokos, és a bemutatott oklevelek alapján végső ítéletet kértek. A bemutatott oklevelek elolvasása és a felek meghallgatása után az országbíró háromszor megkérdezte Chynige (dictus) Miklóst, hogy az általa birtokolt oklevelek övék-e, s a két privilegiális oklevél az ő birtokaira vonatkozik-e. Miklós – testvére nevében is – azt felelte, hogy az oklevelek nem az övéik, a két oklevelet pedig Herbordus fiától: Kozmától kapta megőrzésre, s a két privilégiális levelet a Szent Erzsébet-egyházból másokkal együtt lopták el. – Az országbíró megkérdezte Kozmát, hogy a két privilegiálist megőrzésre adta-e Miklóséknak. Kozma azt válaszolta, hogy ezeket nem adta át, mert azok kibocsátásuk óta nála, nemzetségbelieknél, elődeiknél, így Domokos apjánál: Donch-nál voltak, s most Domokosnál vannak. Minthogy János fiai: Miklós és György sose voltak egy nemzetségi ágban (in una linea generationis) a felperessel, az országbíró ismét megkérdezte Chynege (dictus) Miklóst, milyen okkal rejti szekrényében (celando in scrinio suo) a mások jogait érintő okleveleket, az nem tudott elfogadható (efficacem) indokot mondani, hanem csak azt mondta (simplici verborum insinuatione), hogy ők egy nemzetségi ágon vannak Domokossal, és hogy Kozma adta nekik a birtokokkal, de ezt semmivel sem tudta bizonyítani (nullo evidenti documento potuit comprobare). Erre való tekintettel, továbbá arra, hogy az alperes Miklós és György nem a Zagrab-Korpas nemzetségből származik, tehát ilyen jogon a nevezett földekre igényt nem tarthat, azokat mások jogainak sérelme nélkül (sine preiudicio iuris alieni) visszaítélték a felperes Domokosnak. Az alpereseket a birtokok jogtalan és hatalmaskodó birtoklása miatt, továbbá mivel nem sikerült bizonyítaniuk, hogy a két oklevelet Kozmától kapták, és Isak fiai lopták el a Malah-i egyházból a privilégiumokat, Isak fiai: György és Pál fejváltságában (in emenda homicidiorum dictorum Georgii et Pauli filiorum Isak) marasztalták el. Végül, minthogy az alperesek és János (helyesen: Isak) fiai között az egri káptalan előtt létrejött egyezség értelmében (vö. a 44. sz.), az egyezség megszegője patvarkodás vétségét (in facto calumpnie) követi el, ezért az alpereseket Magyarországon levő javaik elvesztésére ítéli, kétharmad részt magának, egyharmadát pedig a perbeli ellenfélnek juttatva. Oklevelét függő pecsétje alatt Donch fiának: Domokosnak, valamint Isaak fiainak kiadja. Hártyán, selyemzsinóron függő, részben kopott pecséttel. (21.) Anjou V. 439. – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 59. sz. TAMÁS ORSZÁGBÍRÓ
You are copying a text frominto your own collection. Please be aware that reusing it might infringe intellectual property rights, so please check individual licences and cite the source of your information when you publish your data
