Fond: KKOL, Metales (Q 324)
Search inHU-MNL-DLEOKL > KKOLMQ324 >>
Charter: 28726
Date: 1343-05-01
Abstract: In festo beatorum Philippi et Jacobi app. A váradi káptalan jelenti Lajosnak, Magyarország királyának, hogy megkapta visszajuttatást elrendelő oklevelét ily szavakkal: Lajos király a váradi káptalanhoz. Dicit nobis religiosus vir frater Joannes abbas de Clusmonostra, hogy egyházának Nadas nevű birtoka, mely Kolos megyében fekszik, a Nadas folyó mellett, az Orad és Boch nevű birtokok oldaláról rászorul határjárásra és új határjelek emelésére. Azért meghagyja a káptalannak, küldje ki a testimóniumát, akinek a jelenlétében Nicolaus vel Laurentius de Nadas Superiori, aut Chue de Zuchak mások távollétében mint királyi ember szálljon ki a nevezett Nadas birtokhoz és törvényesen egybehíván annak a szomszédait és határbirtokosait, járja meg azt a testimónium jelenlétében a parte prae dictarum possessionum seu terrarum prad et Boch vocatarum, a régi határok szerint, újakat is emelve, ahol szükséges és miután azt megjárta és mások birtokjavaitól elválasztotta, hagyja meg a nevezett Nadas birtokot praedicto domino Johanni abbati et suo monasterio örök tulajdonul, azon a jogon, amelyen eddig is hozzátartozott, ha nem történik ellentmondás; ha pedig akadnak ellentmondók, idézze meg őket a nevezett János apáttal szemben az ő színe elé a megfelelő terminusra. Majd minderről tegyen neki jelentést, jelezve az esetleges ellentmondók neveit, ha lesznek ilyenek. Datum Budae, in festo beati Gregorii papae (március 12.) anno Domini 1343. – Ők eleget akarván tenni a királyi meghagyásnak, unacum praedicto Nicolao de Nadas, mint királyi emberrel kiküldték hites emberüket, videlicet Ladislaum, magistrum altaris Sanctae Crucis, socium et concanonicum eorum, akik onnan visszatérve egyhangúlag jelentették, hogy ők feria quarta proxima post f. pascae Domini (április 16.) kiszálltak a nevezett Nadas birtokhoz, és egybehíván annak összes szomszédait és határbirtokosait, az apátnak Nadas nevű birtokát ac terras seu possessiones praedictas: Orad et Boch vocatas a régi határjelek szerint és az új határjelek emelése által így választották el egymástól: Nam prima et principalis in vicinitate dictae terrae Orad, prope fluvium Nadas in uno monte rotundo, in cuius summitate esset unum halum, ubi ispsi eundem monticulum halum vocatum exforando pro meta dimisissent. Deinde procedendo versus partem meridionalem, saliendo vallem sub praedicto monte exitentem in medio quarundam terrarum arabilium unam metam cumulassent, distinguentem inter eandem possessionem Nadas et terram Orad erexissent, unde verus montem Sapahegh vocatum procedendo pertransissent unum rivulum Bochpataka vocatum, ubi praetacta possessio Nadas ipsius domini abbatis convicinatur cum praefata terra Boch. Hinc saliendo ipsum rivulum Bochpataka et quandam viam ad dictam possessionem Nadas de dicta terra Boch ducentem, ascendende ad praefatum montem Sapahegh vocatum, ubi duas metas terreas reperiendo, eundem montem Sapahegh vocatum, ubi duas metas terreas reperiendo, eundem montem Sapahegh pro meta dimisissent. Dehinc versus eandem plagam meridionalem rogrediendo, unam viam, quae ducit de eadem Boch ad possessionem Baach, saliendo per Bachberke, ascendendo ad montem altiorem silvosum, quasi rotundum, ubi duas metas terreas inter easdem posessionem Nadas et terram Boch separantes destructas reperiendo vidiscent, ubi ipsi eundem montem pro meta dimisissent. Abhinc per eandem plagam in montem Bochberke, saliendo unam viam et in eodem Bochberek lapidoso ascendendo et ad bonum spatium procedendo et ad altiorem Berch perveniendo, qui dicitur ngoberchberek, ubi iam dictus Bochberch, videlicet ipsi duo Berch insimul coniunguntur, in planitie ipsius verticis Ingoberchberke duas metas antiquas, quae ipsam possessionem Nadas et terram Boch separant, per Johannem, Deseu et Emericum filios Thomae, filii Mykch de eadem Boch at alios fratres eorundem de Walko de novo fore destructas et asportatas repperissent et vidissent, quas iidem filii Thomae et fratres sui de Walko inibi personaliter astantes per eosdem fore destructas affirmando, renovare assumpsissent, quendam autem puteum et hortum sub eodem Ingoberchberke consequenter extructos pro certiori rei veritate dictarum metarum de dictarum partium voluntate inter metas dictae possessionis Nadas pro ipso domino abbate inclusive reliquissent. De ipso autem et Ingoberch berke in montem Berch girando et reflectendo ad eandem plagam meridionalem, tendendo, circa viam unam, quae ducit de eadem terra Boch versus cititatem Cluswar, duas antiquas metas magnas invenientes renovassent, quarum una a plaga orientali possessioni bus eiusdem abbatis Nadas et Sasagh vocatis, alia vero ex plaga occidentali dictae terrae Boch et Zuchak nominatis separarent. Et ibi terminantur metae possessionis Nadas praenotatae. Miután így megtörtént a határjárás, ők a nevezett Nadas nevű földet, az előbbi határjelek mellett, az összes szomszédok jelenlétében, akik mindenhez beleegyezésüket adták és sehol sem mondtak ellen, a nevezett apátnak statuálták azon a jogon, ahogyan az ő monostorához tartozott, hogy örökké bírja. Datum in festo beatorum Philippi et Jacobi apostolorum (május 1.) anno praenotato. Fényképmásolat. – Regeszta forrása: OL regeszta VÁRADI KÁPTALAN
Charter: 28902
Date: 1345-06-22
Abstract: in Sancto Emerico. Feria quarta prox. a. f. nat. S. Johannis Bapt. Péter erdélyi alvajda a kolosmonostori konventhez. István erdélyi vajdának és Zonwk-i comesnek 1344. október 20-án (vicesimo secundo die f. b. Michaelis arch.) Thorda-n tartott congregatio generalisán Dengeleg-i Gábornak a fia: János és Dengeleg-i Istvánnak a fia: András bemutatták a vajda előtt néhai Miklós erdélyi vajdának az oklevelét, amelynek a tartalma szerint, midőn egyrészt a nevezett János és András, másrészt a néhai Dewa-i Márton fiai: Simon, Tamás és Demeter között pereskedés támadt a Dengeleg birtokhoz tartozó bizonyos földterület miatt, idővel jó emberek közbenjöttével a vitás földterület felett úgy egyeztek meg, hogy azt a földterületet Miklós vajda embere és a kolosmonostori konvent kiküldöttje öt egyenlő részre osztják, amelyekből két rész a nevezett Jánosra és Andrásra száll, három rész pedig az említett Simonra, Tamásra és Demeterre. – Bemutatták azonkívül a kolosmonostori konvent egyik oklevelét, amelynek tanúsága szerint, midőn Miklós vajda embere a konvent kiküldöttjével törvényszerűen kiszálltak a vitás földterülethez, hogy azt öt részre osszák és azokból kettőt Jánosnak és Andrásnak statuáljanak, a nevezett Simon két fia: Miklós és Márton nevében magával hozván két saját szolgáját, ezek által fiai nevében tiltatta mind saját magát, mind pedig két testvérét: Tamást és Demetert attól, hogy a vitás terület kétötöd részét a nevezett Jánosnak és Andrásnak statuálják. Mivel tehát a nevezett Simon a vitás terület kétötöd részét a megegyezés szerint nem engedte Jánosnak és Andrásnak statuálni, hanem azt a két részt a maga hasznára foglalta le és ezt a vajda kérésére a saját szavaival is megerősítette, ezért István vajda a vele együtt ítélkező erdélyi nemesekkel a nevezett Simont Jánossal és Andrással szemben ”in facto potentie decrevit fore convictum” és ugyanakkor elrendelte, hogy a vitás földterület kétötöd részét Jánosnak és Andrásnak kell statuálni, nem véve figyelembe Simon ellentmondását. Azért az alvajda megkéri a konventet, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében Anthonius de Kydew, vel Petrus ”dictus” Henge, aut Ladislaus filius Jwke szálljon ki a vitás területhez és a szomszédok jelenlétében ossza azt fel öt részre, amelyekből kettőt határozott határjelekkel elválasztva azt a másik háromtól statuálja Dengeleg-i Jánosnak és Andrásnak, nem véve figyelembe Simon ellentmondását, ha pedig mások mondanának ellent, idézze meg őket az exponensekkel szemben a vajda elé. Átírva: 1345. július 20., kolosmonostori konvent. > 1481. december 9. kolosmonostori konvent. – Regeszta forrása: OL regeszta PÉTER ERDÉLYI ALVAJDA
Charter: 28902
Date: 1345-07-20
Abstract: feria quarta prox. a. f. Marie Magdalene. A kolosmonostori konvent jelenti Péter erdélyi alvajdának, hogy megkapta oklevelét, melynek értelmében László vajdai emberrel László rendi testvért küldte ki testimoniumként, akik július 20-án (feria quarta prox. a. f. Marie Magdalene) kiszálltak a vitás földterülethez és azt a szomszédok jelenlétében öt egyenlő részre osztották, amelyekből két részt a nevezett Jánosnak és Andrásnak statuáltak anélkül, hogy bárki is ellentmondott volna. Az elválasztás a többi három résztől a következő határok mellett történt Primam enim metam erexissent a parte meridionali, ixta Zomos. Diende infra quendam lacum Kazatho dictum unam metam; diende versus septemtrionalem procedendo, iuxta alium lacum inter predictos aliam metam; abhinc transito ipso lacu iuxta viam, per quam de Dengeleg ad Zenthywan proceditur, similiter unam metam; deinde ad eandem partem procedendo secus magnam viam, per quam ab Urman ad eandem Zenthywan proceditur, similiter unam metam; abhinc ad eandem partem septemtrionalem procedenco ad quoddam valliculum inter terras arabiles similiter unam metam; deinde flectendo versus ovcasum, super quoddam Byros Zozay vocatum, supra valle Zozay dicta, unam metam; versus occasum supra quoddam valliculum transeundo ad aliud modicum Ryroz, unam metam; exindeque descendendo quandam vallom et ascendendo ad montem et in ascensu unam metam. Que omnia a novo sunt erecte a septem metis antiquis mensurando. Átírta: 1482. december 9. Kolosmonostori konvent. – Regeszta forrása: OL regeszta (Szilágyi hagyatékból) KOLOZSMONOSTORI KONVENT
You are copying a text frominto your own collection. Please be aware that reusing it might infringe intellectual property rights, so please check individual licences and cite the source of your information when you publish your data
