Fond: KKOL, Vegyes iratok (Q 323)
Grouped by years:
Search inHU-MNL-DLEOKL > KKOLVIQ323 >>
Charter: 36915
Date: 1437-00-00
Abstract: sexto die diei termini prenotati. A kolozsmonostori konvent válasziratának az eleje és a meghagyó alvajdai levél nagyobb része is hiányzik, és a meglevő rész az alvajdák leveléből így kezdődik: ... specialiter declarato, hogy ha az említett Dénes, György, Tamás és Imre közül hárman elfogadják a fogott bírák döntését, egy pedig nem, akkor az a három mentesül bármilyen bírságtól és az egész 50 dénármárkányi bírságot a negyediknek egyedül kell vállalnia. Erre a felek önként kötelezték magukat. Datum in Torda, in octavis festi epiphaniarum Domini anno Eiusdem 1437. A konvent az alvajdák felkérésére kiküldte mindkét fél részére Ferenc rendi testvért, egyházuk custosát, aki visszatérve jelentette, hogy a felek t. i. egyrészről egregius Stephanus, filius quondan Ladislai filii Dionisii filii bani a saját és édestestvére (frater carnalis): László nevében, másrészről az alvajdák levelében megnevezett Dionisius de Farnas, Thomas ac Emericus, filii Gregorii filii Elie, a nevezett György pedig időközben elhalálozván, annak András nevű fia in puerili etate constitutus, akire apja halála után szállt át ez a per, miután meghívták a szomszédokat és határbirtokosokat, meg a megye nemeseit, ezek jelenlétében kiszálltak a három Fyld birtok határaihoz, amely birtok a nevezett Dénesé, Tamásé, Imréé és a kiskorú Andrásé, majd kiszálltak a Fyld birtokhoz és Hunyad várához tartozó erdőkhöz, ahol a nevezett bán fia István a saját és testvére: László nevében a következőket jelölte meg fogott bíráikul: nobiles viros Gregorium de Sombor, Ladislaum filium Thome de Zutor, Petrum de Gergfalwa et Stephanum Tompa de Zenthmihalytelke, a nevezett Dénes, Tamás, Imre és András pedig venerabilem et religiosum virum dominum Antonium abbatem, dominum et relatum nostrum, item nobiles vires Benedictum de Suk, Ladislaum filium Gyerö de Zamosfalwa et Stephanum de Buda jelölték meg fogott bírájukul. E fogott bírák más jószándékú emberekkel együtt a három Fyld birtokot Hunyad városától és annak tartozékaitól addig is, míg a király el nem rendeli azok végleges elhatárolását, hogy addig is használhassák azokat, így választották el egymástól: Et prime incepissent super locum sessionis possessionis Fyld Superioris in loce, ubi quidam rivulus Bodapataka in alterum rivulum Fyldpataka vocatum cadaret. Inde ad partem meridionalem ad quendam montem satis altum Bodabércze dictum, non precize ad cacumen, se prope ascendendo, quandam magnam arborem ilicis, cuius sublimitas extricata fuerat, quatuor signis crucis consignassent, de qua arbore, in latere ipsius montis inter meridionalem et orientalem plagas, ad meatum aque Kemejanusvizepataka descendendo, ubi idem meatus aque per fluxum alterius meatus similiter aque pluvialis duplicaretur, de quo loco per aciem seu dorsum cuiusdam montis ad eandem: inter meridionalem et orientalem plagas ascendendo, ad cacumen montis, ubi in acie seu dorso ipsius montis quidam monticulus satis altus, in quo grandes lapides existerent, qui monticulus in quadam via sub monte Zarzegevarhely sita secundus a parte orientali haberetur. Inde semper in vertice seu dorso eiusdem montis, ad partem orientalem per maximum spatium eundo ad quendam pontem Draguapatakahida vocatum pervenissent. Inde ad eandem orientalem plagam directe per quoddam pratum ad rivulum Cucumodpataka vocatum attigiessent, ubi inter ipsos rivulos Draguapataka et Cucumódpataka quoddam pratum Stephani Bajzy dicti in Koresd commorantis, a sinistra parte in angulo remansisset, quod pratum per eundem Stephanum pacifice possedendum reliquissent. Et ispum fluvium Cucumodpataka pertranseundo directe ad eandem orientalem plagam, in vertice montis ascendendo pervenissent usque ad cacumen eiusdem montis et declive quasi ad sinistram partem eundo pervenissent ad verticem montos Ravazlikbércze vocati, in quo semper ad eandem orientalem plagam eundo descendissent ad quosdam lapides in fine ipsius montis, prope quandam viam de Kethesd ad Also Fyld ducentem existentes, de quo quasi ad partem meridionalem rivulum Kethesd pataka pertrenseundo ad fontem Cygankutha nominatum, penes rivulum Farkaspataka situm pervenissent, ubi predictarum possessionum Fyld vocatarum, necnon oppidi Hunyad et pertinentiarum eiusdem, partium prenominatarum distinctiones terminassent. A határvonalak megvonása után azok a szántók, erdők és kaszálók, amelyek a határvonaltól északra esnek, Fyld birtokhoz csatoltattak, mint Dénes, Tamás, Imre és András részei, amelyek pedig a vonaltól délre esnek, Hunyad várához és tartozékaihoz csatoltattak, mint a bán fia László fiainak: Istvánnak és Lászlónak a tulajdonai. A határjeleken kívül eső sűrű erdőket és tölgyeseket közös használatra hagyták úgy, hogy mind Hunyad város lakói, mind pedig a három Fyld birtok lakói egyformán használhatják őket. Megállapították, azonkívül, hgoy bőséges makktermés idején, hogy a feleknek minél több hasznuk legyen, ezek használatát illetőleg idegenekkel is szerződésre léphetnek, amikor az ily jövedelem kétharmad része a bán fiait: Istvánt és Lászlót illeti, az egyharmad pedig Dénest, Tamást, Imrét és Andrást. Datum sexto die diei termini prenotati, anno Domini 1437. (1437. január 13. után) Másolat. – Regeszta forrása: OL regeszta KOLOZSMONOSTORI KONVENT
Charter: 32505
Date: 1437-03-25
Abstract: octavo Kalendas mensis Aprilis. Zsigmond király bizonyítja, hogy Offombanya, máskép Aranyas Banya város plébánosának, főtisztelendő Wencel úrnak és ugyanazon város polgárának, Fleisser Jakabnak a kérésére Lajos királynak említett privilegialis oklevelét (kelt 1359. dec. 21-én), mely magában foglalta az erdélyi káptalannak 1337. aug. 20-án kelt oklevelét, amely viszont magában foglalta Károly király 1325. jún. 14-én kelt privilegialis oklevelét, az utóbbiban foglalt másfél rasta-nyi földnek az adományozásával és az oklevélben foglalt többi kiváltságokkal, amelyeket Károly király adott Offombanya város lakóinak, megerősítette. Átírta 1487. ápr. 10. Mátyás király.– Regeszta forrása: OL regeszta ZSIGMOND KIRÁLY
Charter: 32505
Date: 1437-06-25
Abstract: Bude. quinquagesimo sexto die octavarum f. b. Georgii mart. A szöveg élén jobbra: Ex deliberatione prelatorum et baronum et magistrorum prothontariorum. Zsigmond király bizonyítja, hogy idéző oklevele és a kolosmonostori konvent válaszirata értelmében Szent György nyolcadán megjelent a királyi személyes jelenlét bírósága előtt, következésképp magnifici Stephani de Rathor iudicis curie nostre ac venerabilis Mathie prepositi ecclesie Quinqueecclesiensis, aule sue regni sui Hungarie sumpmi cancellarii gubernatorisque episcopatus Waciensis bírósága előtt az erdélyi káptalan üv. levelével Zerdahel-i György literatus, aki Offombanya város lakói és bányászai nevében Lwpsa-i Jánossal és fiaival: Lászlóval, Miklóssal, Jánossal és Kende-vel szemben bemutatta a király említett parancslevelét és az erre adott konventi választ, melyek szerint a király elé járult Offombanya plébánosa: Wenzel és ugyanazon város polgára: Fleyer Jakab, akik a saját és a város összes polgárai nevében elpanaszolták, hogy van néhány erdélyrészi nemes, különösen pedig Lwpsa-i János és a fiai: László, Miklós, János és Kende, akik a város határain belül oklevelekkel is bizonyíthatólag hozzájuk tartozó egyes területeket, amelyeket a magyar királyok adták nekik, jogtalanul a maguk számára foglalták el és tartják elfoglalva jelenleg is az ő nagy kárukra. A királytól kértek jogorvoslást. Nehogy tehát a királyt a bányában kár érje, meghagyta Bathor-i István comes országbírónak és a nevezett Mátyás kancellárnak, hogy a rájuk ruházott hatalomnál fogva Szent György nyolcada alatt hozzanak a felek közt végleges ítéletet akkor is, ha a nevezett nemesek nem jelennének meg előttük, bár ugyanakkor meghagyta a kolosmonostori konventnek, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi ember menjen el az említett nemesekhez, különösen lwpsa-i Jánoshoz és fiaihoz: Lászlóhoz, Miklóshoz, Jánoshoz és Kendéhez, hogy okleveleik bemutatása és a végleges ítélet meghallgatása céljából jelenjenek meg Szent György nyolcadán Bathor-i István országbíró és Mátyás kancellár előtt, akik a jelen esetben a királyi személyes jelenlétet képviselik. – A konvent a király meghagyására Enyed-i, másképp Zenthjanoshegye-i Jakab, királyi emberrel Kristóf, rendi testvért küldte ki testimoniumként, akik ápr. 15-én (feria secunda prox. p. f. bb. Thibrtii et Valeriani mart.) az említett Lwpsa-i Jánost és fiait: László, Miklóst, Jánost és Kendét Lwpsa nevű birtokukon megidézték Offombanya bírája, polgárai és bányászai ellenében okleveleik bemutatása és a végleges ítélet meghallgatása céljából Szent György nyolcadára Bathor-i István comes országbíró és Mátyás kancellár színe elé, jelezvén előttük, hogy akár stb. Ezen a nyolcadon a Lwpsa-i nemesek nem jelentek meg, nem is küldtek megbízottat, azért bírságban marasztalták el őket és bár ítéletet nélkülük is kellett volna hozni, mégis Zsigmond király, nehogy az ítélet elsietettnek lássék, meghallgatván prelátusainak és báróinak a tanácsát, új határjárást rendelt el a nemesektől állítólag elfoglalt terület ügyében, azért meghagyta a konventnek, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi ember szálljon ki Offombanya városhoz és az állítólag elfoglalt területhez és egybehíván a szomszédokat járják meg azt a területet a bíró és a polgárok mutatta határok szerint és elválasztva azt mások birtokjogától, hagyják meg a város tulajdonában, ha a mostani alperesek vagy esetleg mások is nem mondanak ellen. Az ily ellentmondókat idézzék meg a polgárokkal szemben vízkereszt nyolcadára a királyi személyes jelenlét elé. Átírta: 1487. ápr. 10. Mátyás király.– Regeszta forrása: OL regeszta ZSIGMOND KIRÁLY
Charter: 32505
Date: 1437-10-25
Abstract: quinto die festi undecim milium virginum. A kolosmonostori konvent bizonyítja, hogy a konvent a meghagyásnak megfelelőleg Chan-i Thorda fia, Lászlóval mint Torda megyei nemessel és Gald-i Bolcza ”dictus” Alberttel mint Fehér megyei nemessel Balázs, rendi testvért küldte ki testimoniumként, akik okt. 21-én (feria secunda, videlicet in festo undecim milium virginum) kiszálltak Offombanya városhoz és a nemesektől állítólag elfoglalt területhez és meghíván a szomszédokat és határbirtokosokat, a város annak régi határai mellett meghatárolták a bíró és az esküdtek útmutatása mellett, ubi a prima meta, quam incepissent a plaga orientali circa unum rivulum Mwska dictum penes quandam viam, que tenderet versus Abrudbanya, usque ad monticulum, ubi penes quandam semitam signum metale fecissent – a nevezett Lwpsa-i János a saját és fiai: László, Miklós, János és Kende nevében, majd a további határjárásnál Johannes kenezius de Byzere az erdélyi káptalan nevében ellentmondottak, amiért ugyanott és ugyanakkor a nevezett Lwpsa-i Jánost és fiait, továbbá az erdélyi káptalant Offombánya város bírájával és polgáraival szemben vízkereszt nyolcadára a királyi személyes jelenlét elé idézték okmányaikkal együtt való megjelenésre. Átírta: 1487. ápr. 10. Mátyás király. – Regeszta forrása: OL regeszta KOLOZSMONOSTORI KONVENT
Charter: 32505
Date: 1437-11-26
Abstract: Zwynie partium Moravie. secundo die f. b. Katherine virg. et mart. Zsigmond király bizonyítja, hogy figyelembe véve Lwpaa-i János fia, Lászlónak hűséges szolgálatait, melyeket különböző hadjáratokban tanúsított kedvező és kedvezőtlen körülmények között egyaránt, a Thorda megyében, a Lwpsapathaka folyó mindkét oldalán elterülő Lwpsa nevű két birtokot, amelyek békés birtokában voltak eddig is ő is meg az apja is (az oklevélben hibásan: frater), továbbá a testvérei (fratres carnales sui): Miklós, Kelemen, György és János, azonkívül minden királyi jogát, mely őt a nevezett birtokokban bármi címen megillette, a birtokok minden tartozékával a nevezett Lászlónak és általa apjának (patri) és testvéreinek (fratribus carnalibus): Miklósnak, Kelemennek, Györgynek és Jánosnak meg leszármazottaiknak adta örök tulajdonul új királyi adomány címén, salvo iure alieno. Átírta: 1487. ápr. 10. Mátyás király.– Regeszta forrása: OL regeszta ZSIGMOND KIRÁLY
Charter: 26390
Date: 1438-01-10
Abstract: Waraskezy-i Lepes Lóránd erdélyi alvajda universis et singulis prelatis, baronibus, comitibus, castellanis, vicecastellanis, officialibus, viceofficialibus, tributariis, iudicibus, iuratis civibus, civitatibus, liberis villis, villicis eto. Jelentette előtte Antal kolozsmonostori apát, hogy ”ille quondam homo nephandissimus, Anthonius Magnus, rusticorum capitaneus” egyéb gonosztettei mellett, ”post quamplurimorum nobilium decollationes”, őt is megfutamítván és saját házából és lakóhelyéből kiűzvén, azt megszállotta, négy teherhúzó lovát más egyéb holmikkal együtt elvitette, néhány hordó borát kiitták és a házat teljesen kifosztották. Azonkívül két famulusát, Zaaz Pál nevű sáfárját /dispensatorem et procuratorem curie sue/ és László nevű szakácsát sajátkezűleg fejezte le és azoknak minden vagyonát elvitette; jegyzőjét pedig Balázs literatust mint foglyot Coloswar városába vitette és ottani emberei által végeztette ki. Azért az alvajda kéri a címzetteket, hogy a nevezett Antal apát vagy megbízottai hozzájuk érkeznének keresvén az elrablott holmikat és ott találnának azokból valamit, megfelelő igazolás után adják azokat neki vissza. A szöveg alatt pecsét töredékei. LÉPES LORÁND ERDÉLYI ALVAJDA
Charter: 36899
Date: 1441-04-08
Abstract: A kolozsmonostori konvent bizonyítja, hogy megjelent előtte Hunyadi János, erdélyi vajda, temesi és székely comes és bejelentette, hogy figyelembe véve Kolozsvár város előljáróinak és polgárainak: duodecim iuratorum aliorumque sexaginta consulum, alio vocabulo sexagenariorum a többi polgárok nevében is tett hűségnyilatkozatát Ulászló királlyal szemben, a királytól nyert felhatalmazásnál fogva hite alatt tesz igéretet, hogy a várost meg fogja őrizni azon kiváltságokban, amelyeket azok Albert király idejében és vajda-elődje Lossonczy Dezső vajdasága alatt élveztek és azokhoz még újabbakat is fog szerezni. KOLOZSMONOSTORI KONVENT
You are copying a text frominto your own collection. Please be aware that reusing it might infringe intellectual property rights, so please check individual licences and cite the source of your information when you publish your data
